Hét százalékra csökkent a jegybanki alapkamat

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris

Tanácsa (MT) hétfőn fél

százalékponttal hét

százalékra csökkentette az

alapkamatot. Ez egybevág a piaci

elemzők többségének

előzetes várakozásával.

Ennél alacsonyabb jegybanki alapkamat

utoljára 2006 nyarán volt. Simor

AndrásMNB-elnök

elmondta, hogy a magyar gazdaságot

érintő kockázati

szorítás enyhül, aminek

eredményeképpen az MT egyre inkább

a 3 százalékos inflációs

célhoz viszonyítva tud dönteni a

kamatról.

A Monetáris Tanács szerint a magyar

gazdaság 2010 közepén állhat

ismét növekedési

pályára, az infláció pedig

- az adóemelések miatti egyszeri

felfutás után - 2010 második

felében már számottevően

elmaradhat a célként kitűzött 3

százaléktól.

Az MT megállapította, hogy az

áremelkedés üteme már

harmadik hónapja kisebb a

prognózisnál (szeptemberben

például a várt 5,1-5,2 helyett 4,9

százalék volt), és

"megnövekedett annak kockázata, hogy az

infláció középtávon

jelentősen elmarad a céltól". Ez a

megfogalmazás nem aggodalom - mondta

Független Hírügynökség

kérdésére Simor

András -, csupán azt jelzi, hogy

az infláció

"alullövésének és

felüllövésének is van

kockázata", az MT célja pedig a 3

százalék elérése.

A testület egyébként

elégedetten állapítja meg, hogy a

magyar gazdaság kockázati

megítélésének

szorítása változatlanul

enyhül, ezért mindinkább az

inflációs célhoz

viszonyítva tudnak hónapról

hónapra dönteni - derült ki az

MNB-elnök

kommentárjából. A MT-nak

fejtörést okoz a magyar gazdaság

teljesítményének alakulása.

Az, hogy a növekedés még rövid

bázison sem indul el, s vannak arra utaló

jelek, hogy gazdaság

teljesítményének alakulása

elválhat a régióétól

- mondta Simor András.

A Monetáris Tanács ismételten

"visszafogott bérezésre" inti a

döntéshozókat, mert ez

szerintük kulcsfontosságú a

vállalatok

versenyképességének

megőrzéséért. Az

elhúzódó recesszióval

és a várhatóan alacsony

inflációs környezettel

összhangban megállapított

bérek segítik a munkahelyek

megőrzését és a

gazdaság gyorsabb

kilábalását a

válságból - fogalmaznak. Arra is

felhívják a figyelmet, hogy az

ország sebezhetőségének

fokozatos mérséklése

érdekében továbbra is fegyelmezett

költségvetési politikára van

szükség.