Szórakoztattak

2023.03.07. 10:00

A magyar katonazene egyik legnagyobb múlttal rendelkező együttese is itt járt

Miskolc gasztro-és kulturális téli fesztiváljának, a Kocsonyafesztiválnak az egyik különlegessége volt a Debrecen Helyőrségi Zenekar felbukkanása, akik a szombati napon kétszer is megörvendeztették muzsikájukkal a miskolci fesztiválozó közönséget.

Póczos Nikolett

Forrás: Magyar Honvédség

A zenekar életéről Pál István őrnagy, a Debrecen Helyőrségi Zenekar vezetője, karmestere mesélt portálunknak.

„A katonazene, mint olyan, majdnem egyidős a háborúk korával, mert a legjobban a sereget mozgatni, a különböző hangszerek jelzésével lehetett, akár csatazajban is. De a katonazenekarról a 18. század derekától beszélhetünk, a gyalogezredek megalakulásától. A nagy honvédkerületeknek kötelezően fenn kellett tartani katonazenekart. A katonazene fénykorát pedig a 19. században élte. Ez a zene egy fegyelmezett, alakias mozgásokkal tarkított zenélés. A hangszeres játék is sokkal feszesebb.”

Mégis joggal merülhet fel, hogy akkor miben ragadható meg a különbség?

„Mi elvégezzük, amit például a szimfonikus zenészek nem szeretnek, szélsőséges időjárási viszonyok között is ki tudunk menni muzsikálni az emberek közé, mondjuk egy ilyen fesztiválra”- mondta Pál István, majd hozzátette „az utóbbi időben egy olyan komoly szakmai réteget tudtunk bevonzani ebbe a hivatásba, munkába, hogy versenybe tudunk szállni bármelyik szimfonikus zenekarral is”.

A katonazene varázsát a karmester úgy érzékeltette, hogy a zene elkíséri a katonát mindenhová, a harctérről akár a lövészárokig, ez az utolsó hang, amely a tiszteletére felhangzik a Takarodó. Tehát ez a zene mindent áthat - mondta a Debrecen Helyőrségi Zenekarának vezetője.

Irány Németország és Szlovákia

A következő nagyobb fellépésről az őrnagy elmondta, hogy a 28 fős zenekar idén készül Németországba egy katonazenekari fesztiválra, illetve visszatérő fellépőkként Szlovákiába Borsi nevű településre, a Rákóczi emlékünnepségre.

Pál István őrnagy azt is elmondta, hogy a Debrecen Helyőrségi Zenekar 3 megyét „szolgál ki” muzsikájával, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéket. Ez az ország körülbelül egy ötöde, így a feladatmennyiség is ehhez igazodik. „ Ezek között vannak katonai tiszteletadással történő rendezvények és vannak civil felkérések is. És hál Istennek’ ahová egyszer meghívnak bennünket, ott minden évben visszatérő vendégek leszünk” – emeli ki az őrnagy.

Pályaválasztásáról és a hivatásról pedig így vallott: „ 20 éve vagyok már katonazenész, de ha lehetne akkor még egyszer ugyanezt választanám. Az emberek mindenhol szeretettel fogadnak, kifejezésre juttatják, hogy menyire tetszik nekik amit csinálunk és egy zenésznek ennél több nem is kell. Emellett pedig egy egyenruhát viselünk, ami kötelez bennünket egy fegyelemre, egy meghatározott magatartásformára és, -nem megbántva a többi zenészt -, egy kicsit többek vagyunk, az egyenruha és a katonazene miatt, mint a többi muzsikus.

Nem vagyunk elég katonásak a katonákhoz képest

Egy katonazenész esetében joggal merül fel a kérdés, hogy mennyire katona és mennyire zenész az illető? Pál István szerint, rájuk is ugyanúgy érvényesek a kiképzések és a különböző gyakorlatokon való részvétel, mint társaikra és a fittség számukra is nagyon fontos, hogy legyen megfelelő erőnlétük a katonai és zene feladatok teljesítéséhez.

 

„De mi lelkünk mélyén zenésznek gondoljuk magunkat, hiszen mi ezt tanuljuk gyermekkorunk óta. Én például 1986-ba mentem zeneiskolába és én azóta arra fókuszálok, hogy zenész legyek. Itt végeztem, Miskolcon a Zenepalotában, a főiskolai képzésemet is itt kaptam. Zenész maradok belül, de egy kicsit katonásak vagyunk egyenruhában, de nem vagyunk elég katonásak a katonákhoz képest” – vallja mosolyogva az őrnagy.

A tagok

Debrecen Helyőrség Zenekar tagjainak összetétele vegyes, vannak tartalékosok (önkéntes műveleti tartalékosok és önkéntes területvédelmi tartalékosok) szerződéses és hivatalos katonák is. A korösszetételt tekintve pedig „a legidősebb tag már elmúlt 50 éves törzszászlós, kellő rutinnal és tapasztalattal a 90-es évektől velünk zenél, és a legfiatalabb tagot pedig most készülünk felvenni, ő most alapkiképzését teljesíti. De kell a fiatalos lendület is” – mondta Pál István.

A napi munka

A próbákat a napi rutinba illesztik be, reggel tornagyakorlattal kezdődik, majd zenekari próbák zajlanak a nap folyamán és végül egyéni gyakorlással készülnek az évi 200-250 fellépésre.

Állandó repertoárral dolgoznak, melyet az adott fellépésre kiegészítenek vagy átdolgoznak. És vannak olyan felkéréseik is, melyek extra vagy speciális felkészülést igényelnek, mint például a németországi koncert vagy áprilisban a debreceni nagytemplomban a honvéd férfikarral fognak egy közös produkciót bemutatni.

Évi menetrend

A februári időszak a legalkalmasabb a pihenésre, mert ilyenkor van a legkevesebb fellépése a csapatnak. De márciusban már beindul az élet, akkor már jó az idő is, és mindenki szabadtéri rendezvényeket szervez- mondta Pál István őrnagy. „Majd áprilisban, virágvasárnap a saját koncertünk „Dominica Palmarum”, ami nagy előkészületeket igényel. A május, június július hónapok pedig nagyon erős hónapok, meg a december, amikor adventi koncertezünk végig- ismerteti az év menetrendjét a Debrecen Helyőrségi Zenekar vezetője.

Tagcsere

A lemozsolódás itt is előfordul, de egy egyenletes személyi állománnyal tudnak dolgozni. Van előrelépési lehetőség is a zenekaron belül, tehát meg találhatja bárki a számítását a katonazenekar berkein belül.

 

„Mostanában egy kis nehézséggel küzdünk, nehéz feltölteni az állományt, mert kevesen látják meg a lehetőséget és kevesen érdeklődnek eziránt a szakma iránt. Most fafúvós zenészek jelentkezését várjuk, főleg klarinétos zenészre lenne szükségünk.”- hangsúlyozza Pál István.

A zene az kell

A karmester szabadidejében is szívesen hallgat zenét. „Mindenevő vagyok, de nagyon szeretem a komolyzenét, az nagyon feltölt. Koncertekre is járok. Ezzel tartom frissen a tudásomat. Meg kell időről - időre újulni, új ötletek tudok ilyenkor a kész dallamokból meríteni. De hallagatok könnyűzenét is, hiszen a közönség elvárja, hogy azon a téren is tájékozottak legyünk. Egy nagyobb koncert úgy épül fel, hogy van komolyzenei rész, filmzenei rész és könnyűzenei rész is és ezt igyekszünk egy egészséges egyensúlyban tartani. Debrecenbe egy ültetett koncertünkre körülbelül 1000 fővel mindig számolunk. Én azt gondolom, hogy nem csak a magas művészetet kell hogy játszunk, ki kell szolgálni a hallgatóság igényeit maximálisan és el kell érni, hogy a közönség visszajöjjön a következő fellépésünkre is, sőt keresse a zenekarral a következő találkozás lehetőségét.”

A csend

A csend nagyon fontos, Pál István szerint, ami a zene része. „Néha egy negyed szünet többet ér, mint egy hangos hang. Lényeges, hogy tudni kell elcsendesedni. Összességében azt mondhatom, hogy jó katonazenésznek lenni, azt gondolom, ajánlom mindenkinek!”

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában