Finom és egészséges a böjtös étrend

A húsvétot megelőző 40 nap böjti időszak a vallásos emberek életében. Ilyenkor azért, hogy hitük szerint a Teremtőre tudjanak figyelni, lemondanak valamiről. A paraszti világra és életvitelre vezethető vissza, hogy ez legtöbbször húsmentes étkezést jelent, különösen a katolikusoknál. Napjainkban egyre többen szenvednek különféle ételallergiákban is, vagy egyszerűen meggyőződésük nem engedi, hogy állati eredetű élelmet fogyasszanak, mert vegánok, vagy vegetáriánusok. A szervezet méregtelenítése szempontjából mindenkinek hasznos időszak lehet a nagyböjt.

Két hét a böjtből

Mivel a húsvét mozgó ünnep, ezért a nagyböjt minden évben máskorra esik. A római katolikusok hamvazószerdán kezdtek el böjtölni, ami idén február 17-én volt. A vasárnapok nem számítanak böjti napnak, azaz a hét utolsó napjaira nem vonatkozik a húsmegvonás. A görögkatolikusoknál egy kicsit korábban, már a hamvazószerdát megelőző vasárnap este elkezdődik nagyböjt. 2021-ben húsvétvasárnap április 4-ére esik, ekkor kerül először az ünnepi asztalra a húsvéti sonka.

Azoknak, akik a maradék időben szeretnének húsmentes menüket készíteni, egy különleges, tojásos káposztás, egytálételt ajánlunk a Sajókazai Őszikék Nyugdíjas Klub receptjei közül. A klub rendszeresen vesz részt gasztronómiai versenyeken és maga is szervez ilyeneket, többek között lecsófesztivált. Jelenleg pedig az Újkazinci Baráti Kör húsvéti főzőversenyére készülnek.

Ritkán ettek húst

– A mai világban nem úgy böjtölnek az emberek, mint hajdanában. Nagyszüleim idejében, az 1960-as években még sokkal vallásosabbak voltak a falubeliek – emlékezett Zsúdel Gáborné, a Sajókazai Őszikék Nyugdíjas Klub vezetője. – A vasárnap ünnepnek számított, ezért természetes volt, hogy ünneplőbe öltöztek, és elmentek a templomba. Sajókazán a római katolikus, a református és az evangélikus keresztény felekezet is jelen volt. Ahogy megszólaltak a harangok, az egész falu elindult a szentmisékre, istentiszteletekre.

Az étkezési szokásokat nemcsak a vallás, hanem a gazdaságok mérete és az anyagi helyzet is meghatározta.

– Manapság a háztáji ételeket és a húst is könnyen be tudjuk szerezni, egyszerűen megvásároljuk. Régen azonban megtermelték maguknak a krumplit és a káposztát is. Gyerekkoromban még sokkal gyakoribbak voltak például az egyszerű kukoricás, krumplis és tejtermékekből készült ételek. Nagyböjtben szinte mindennap tojásos, káposztás menüket és tésztaféléket fogyasztottunk – mondja Zsüdel Gáborné.

Nem volt akkora különbség

– Húst olyankor ettünk, amikor disznót vágtunk, egyébként pedig inkább csak egy héten egyszer. A húsvéti sonka is mindig a karácsonyi disznóból maradt meg. Ebből az is következik, hogy a hétköznapok és a böjti időszak között nem volt akkora a különbség, mint ma. A tehetősebbek engedhették csak meg maguknak, hogy tehenet, kacsát vagy libát tartsanak – magyarázta a klubvezető.

Rakott savanyú káposzta

Hozzávalók: 4 főre

1 kg savanyú káposzta

12 tojás

4 dl tejföl

2 evőkanál zsemlemorzsa

2 fej vöröshagyma

2 gerezd fokhagyma

olaj

trappista sajt

só ízlés szerint

bors ízlés szerint

Elkészítés:

Megdinszteljük a savanyú káposztát és közben keményre megfőzünk 10 darab tojást. A dinsztelés azt jelenti, hogy vöröshagymás, fokhagymás zsíron kicsit megsütjük a káposztát, hogy színe legyen. A tojásokból pörköltet készítünk. Tehát meghámozzuk és kockára vágjuk a főtt tojásokat és hagymás zsíron megforgatjuk. A sütéshez öntetet keverünk ki tejfölből és két tojássárgájából, amit ízlés szerint megsózunk, megborsozunk. Ezt követően a káposzta felét a vékonyan kizsírozott tepsi aljára tesszük, megszórjuk zsemlemorzsával és beborítjuk a tojáspörkölttel. A zsírozás nem kötelező, hiszen a tojáspörkölt egyébként is olajos. A tojásra tesszük rá a savanyú káposzta másik felét, amit meglocsolunk az öntettel. Így toljuk be a sütőbe és fél óra, 170 fokon történő melegítés után, a legvégén még reszelt sajttal gazdagíthatjuk. Néhány percig összesütjük.

(A borítóképen: A böjtös ételek hús nélkül készülnek)