Úrágyától az úrasztaláig

A Tokaj-hegyaljai borvidéken, az Úrágya dűlő tőkéin termett az a furmint és hárslevelű, amelyből a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus bora készül, melyet több tételből választva, vakkóstolás során jelölt ki Erdő Péter bíboros. Így esett a választás a mádi Demetervin Pincészet termésére, mellyel a történelmi kultúrtáj a bora révén is felhívja magára a figyelmet a szeptemberi világeseményen.

Demeter Endre főborász elmondta, hogy az Úrágya dűlőben fekvő 3 hektárnyi területen találhatóak a borászat legrégebbi, 1921-ben telepített, hagyományos bakművelésű szőlőtőkéi. Az idős ültetvény mély gyökérzete lehetővé teszi, hogy a vulkáni tevékenységből származó ásványi anyagok koncentrálódjanak a tőkénként fél kilogrammnyi termésben, amelyből az egyik legfontosabb zászlósboruk készül. A kongresszus borának alapja azonban nem tisztán az innen származó termés, hanem dűlőházasítások révén állítják elő. A rendezvényre saját címkével megjelenő bor Joy néven egyébként már szerepel a kínálatukban. A borász szerint ez a késői szüret a történelmi borvidék szamorodnijának egy mai ízvilágú, XXI. századi változata, ami a mádi borászok műhelymunkájában született.

A bor és az oltári szentség (eucharisztia) kapcsolatát fel­elevenítve Demeter Endre a borászok és kocsmárosok védőszentjére, a III. században élt I. Orbán pápára emlékeztetett, akinek teljes csontereklyéjét Monokon őrzik. A relikvia a történelmi Tokaj-Hegyalja egyik szimbóluma lett a keresztény közösség tagjai számára. A keresztényüldözések idején vértanúvá váló egyházfő rendelte el, hogy a Krisztus vérét jelképező áldozati bort aranyból vagy ezüstből készült kehelyben mutassák be. Tokaj-Hegyalja szőlőterületeinek beszédes neveket adtak a gazdák. S hogy mit lehet tudni a mádi Úrágya dűlő elnevezés eredetéről? A borász úgy tudja: a helyi hagyomány szerint azt a területet jelöli az évszázados megnevezés, amelyet a lenyugvó nap sugarai a faluból nézve utoljára világítanak meg.

(A borítóképen: Demeter Endre borász)