Próbára tesz a bezártság

A járvány miatt igencsak hosszúra nyúlt a bezártság, a családtagok sokkal több időt töltenek egymással ezekben a hetekben, mint egyébként. Ez nemcsak azt jelenti, hogy több értékes idejük van egymásra, hanem azt is, hogy sokkal nagyobb a konfliktushelyzetek kialakulásának veszélye. Aki pedig egyedül él, az a rokonok, barátok, ismerősök hiányától szenved.

Márciustól országszerte megugrottak a lelkisegély-szolgálatok telefonhívásai. Nincs ez másként megyénkben sem. Molnár Erzsébettől, a Miskolci Lelkisegély Telefonszolgálat Alapítvány szakmai vezetőjétől megtudtuk, korábban is sok hívásuk volt, napi 25-30, de most az emberek valós, érdemi problémákkal keresik a szolgálat munkatársait. Korábban több volt a provokatív, zaklató vagy hecchívás, de az is előfordult, hogy a hívó fél bele sem szólt a telefonba. Ezek most szinte teljesen megszűntek.

Félelem, agresszió

– A járvány kezdetekor az embereken a félelem, a szorongás, a bizonytalanság érzése uralkodott el. Legalábbis a hívások feléből ez derült ki. A korlátozások idején viszont már a feszültség, az ingerültség lépett előtérbe. A bezártságban ugyanis az embereknek nem volt kivel beszélgetniük, nem kaptak pluszimpulzusokat a mindennapokban, ezáltal megnőtt az agresszivitás, sőt a családon belüli erőszak és a párkapcsolati problémák is. Ez elsősorban nem tettlegességet jelent, de például a verbális erőszak ugyanolyan fájdalmas lehet, mint a fizikai. A helyzetet csak nehezítette, hogy fontos ünnepek és hosszú hétvégék is a bezártság napjaira estek. A húsvét, az anyák napja például, ami egyébként épp arról szól, hogy a családtagok találkoznak egymással, együtt ünnepelnek. Az embereknek ehelyett elszigetelten kellett tölteniük ezeket a napokat, amihez nincsenek hozzászokva, és nehezen fogadták el az új helyzetet. Az egészségügyi dolgozók is a félelmükről számoltak be, hiszen akik a fertőzött betegekkel foglalkoztak, nem mehettek haza, nehogy megbetegítsék a családtagjaikat – sorolta Molnár Erzsébet.

Jelezte: mindezeken túl bizony voltak olyan telefonálók is, akik lelkileg labilisabbak. Ők nehezebben tudnak megküzdeni az új helyzetek elviselésével. Szoronganak, félnek, begubóznak, bezárkóznak a maguk beszűkült tudatába, és azt gondolják, hogy nincs miért küzdeniük, nincs értelme az életüknek. Ilyen esetekben akár már krí­zis jellegű, öngyilkosságot megelőző beszélgetésekre is szükség volt.

Önkénteseket várnak

Molnár Erzsébet felhívta a figyelmet, a lelkisegély-szolgálat elsődleges feladata a kríziskezelés, az öngyilkosság megelőzése, de bármilyen mentális segítő beszélgetést vállalnak a szolgálat önkéntesei. Önkéntes bárki lehet, aki 23 és 65 év közötti, elvégez egy 120 órás képzést, majd kitölt egy tesztet. A szolgálat várja a jelentkezőket az [email protected] címen. Aki pedig lelki segítségre szorul, hívja a 116-123-as ingyenes számot!

(A borítóképen: A segélyszolgálat munkájának köszönhetően volt kivel megbeszélni a lelki problémákat / illusztráció)