Tojáshéjba zárt történelem

Aki már unja a tyúkkal való összehasonlítást, annak íme egy új kérdés: mi volt előbb, a teremtés vagy a tojás? A válasz nagyban mitológiafüggő: van, ahol a két dolgot nem lehet elválasztani úgy, mint a sárgáját és a fehérjét. A keresztényeknél a válasz egyértelmű, hiszen tojásról vajmi kevés szó esik a Genezisben – bár halkan hozzátennénk, a kígyó fontos szerepet játszik a világ sorsának alakulásában, és mint tudjuk, a legtöbb hüllőfaj tojásrakó. A görögöknél kezdetben csak Khaosz, a tátongó üresség létezett, míg a skandinávok úgy vélték, a szárazföld az első létező, egy Ymir nevű óriás holtestéből keletkezett. Azonban születtek olyan mítoszok, amelyek a világmindenséget őstojásból vagy világtojásból származtatják. Nem kell sok képzelőerő ahhoz, hogy lássuk, az ősi népek miért látták meg a létezés forrását a tojásban: a héjat áttörő élet igazán szép metafora a teremtésre.

Az első tojás

A finnek népi eposza, a Kalevala a következőképp ír a világ keletkezéséről (Rácz István fordításában):

„Tojáshéj alsó feléből idelent az anyaföld lett, tojáshéj felső feléből magos mennybolt lett odafent, sárgájából a tojásnak sziporkázó nap született, fehérjéből a tojásnak halvány hold keletkezett, tojás tarka foltjaiból csupa csillag lett az égen, tojás fekete foltjából felleg lett a levegőn.”

A tojás a kínai mitológiában is felbukkan: sárgája a napot, fehérje az égboltot szimbolizálja.

Nem meglepő, hogy az ősi időkben a tojás egy mitikus tárggyá vált: rontásűző, szerencsét hozó, termékenységet fokozó képességet tulajdonítottak neki. Egyes teóriák szerint a színezése – ami már a keresztény kultúra térhódítása előtt megjelent – arra szolgált, hogy erősítse a tojás ilyenfajta hatásait, valahogy úgy, mint egyfajta ünnepi dísz. Móra Ferenc ásatásai nyomán hazánkban is előkerültek avarkori sírokból díszített tojástöredékek.

Visszatérve a nagy dilemmához: a tyúk volt előbb, vagy a tojás? Régi furfang ez, hiszen egyik sem létezhet a másik nélkül. A történelem során azonban több válasz is született erre. Platón szerint például a tojás az örök kérdésnek a vesztese. Ő úgy vélte, hogy a tyúk ideálképe már azelőtt létezett, hogy a tyúk megjelent volna.

Húsvéti meglepetés

A természettudomány válasza Platónéval ellentétes eredményt hozott: míg az első tyúkig hosszú evolúciós út és sok-sok genetikai mutáció vezetett, addig a magzatburkosok csoportjába tartozó élőlények már időszámításunk előtt 300 millió évvel is a szárnyasokéhoz hasonló tojást raktak.

Végül érdemes megemlékezni a digitalizáció jegyében az „easter egg”-ről, ami ugyan húsvéti tojást jelent, a videójátékosok között azonban pluszjelentéssel bír: a rejtett utalásokat nevezik így. Az első videójáték, melyben húsvéti tojás található, az Atari konzolra kiadott 1979-es Adventure. Ebben az egyik tervező neve jelenik meg, ha a játékos egy bizonyos tárgyat egy bizonyos helyen használ fel.

(A borítóképen: Örök kérdés: mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás?)