Nagyik is lehetnek diplomások

A napokban írtunk arról az „öregdiákról”, aki 72 évesen végezte el az egyetemet. Parajos Tibor szőlész-borász szakon végzett a Sárospataki Comenius Campuson. Most, az egyetemi jelentkezés előtt néhány héttel időszerű a kérdés: vajon hány éves korig lehet felsőoktatási intézménybe bejutni és ott tanulni?

A kérdést Jakab Nórának, a Miskolci Egyetem oktatásfejlesztési rektorhelyettesének tettük fel, aki leszögezte, az egyetemi tanulmányoknak jelenleg nincs korhatára, se a nappali, se az esti vagy levelező tagozaton. Bárki tanulhat állami ösztöndíjas formában is, 12 félév erejéig. Ahhoz azonban, hogy a tanulmányok végén a hallgató átvehesse a diplomáját, nemcsak a záróvizsga szükséges, hanem egy középfokú nyelvvizsga is. Korábban a 40 évnél idősebb hallgatók ez alól felmentést kaptak, de ezt a rendeletet azóta már eltörölték.

Ritka a 65 év feletti

A rektorhelyettestől megtudtuk, a Miskolci Egyetemen a műszaki területre jellemző, hogy idősebb, akár 60 feletti hallgatók is belevágnak a tanulásba. A levelező rendszerű képzést előszeretettel választják a középkorú vagy idősebb diákok. Ők vagy munkahelyváltás miatt kénytelenek tanulni, vagy éppen azért, mert a jelenlegi munkahelyük követeli meg tőlük a felsőfokú ismereteket, esetleg valamilyen kiegészítő képzést. Az azonban ritka, hogy valaki 60 éves kora körül kezdik el az alapképzést, bár mint megtudtuk, erre is van példa. Az elmúlt években egy hatodik ikszen túli diák lett egyetemi hallgató.

– Az intézménynek nincs életkorra vonatkozó statisztikai adata a hallgatóival kapcsolatban, de azért az ritka, hogy valaki 65 éves kora fölött kezdi el a felsőfokú tanulmányait. Ilyen inkább a doktori képzéseken fordul elő – mondta el lapunknak Jakab Nóra.

Nem adja fel

Megtaláltuk a Miskolci Egyetem azon hallgatóját, aki 60. születésnapja után jelentkezett diáknak. Mácsai Gyuláról van szó, most 62 éves, Ózdon él, és nagyon megörült, amikor kiderült, hogy az egyetemnek Ózdon is lesz kihelyezett tagozata. Rögtön jelentkezett is a műszerész végzettségű „öregdiák” a mérnök-informatikus képzésre. Mint mondta, ez a szak közel áll hozzá, hiszen már 40 éve megírta az első számítógépes programját.

– Munkanélküli lettem, és úgy gondoltam, hogy szükségem van egy mérnöki diplomára, hogy újra el tudjak helyezkedni. Levelező tagozatra járok, az első tanévben állami ösztöndíjas voltam, de sajnos ebben a tanévben néhány század ponttal lemaradtam az ösztöndíjról. A tanulás bizony 60 éven túl már nem olyan könnyű, mint fiatalabb koromban. Amit a tanár magyaráz az órán, azt megértem, hiszen rengeteg munkatapasztalatom van, de amit pluszban meg kell hozzá tanulni, az bizony már nehezen megy – fogalmazott Gyula.

Az egyetemet azonban nem adja fel, és nagyon reménykedik, hogy diplomával újra talál munkát, hiszen 65 éves koráig még dolgoznia kell.

Több élettapasztalattal

Szaniszló Bálint kollégánk 45 éves volt, amikor úgy határozott, hogy tanári diplomája mellé szerez egy másikat. A Miskolci Egyetem szociológia szakára jelentkezett, mert úgy gondolta, hogy újságírói-szerkesztői munkájához nagy segítséget nyújtanak majd a képzés adta ismeretek.

– A lexikális anyagot nehezebb volt elsajátítanom, mint fiatal koromban, de a munkám során szerzett tapasztalataim megkönnyítették a társadalmi összefüggések megértését. Az elméletben tanultakra rögtön tudtam gyakorlati példákat hozni, ami a fiataloknak nem ment olyan könnyen. Ők ugyanis az iskolapadból az iskolapadba ültek, így élettapasztalatuk még nem volt. Én akkor mentesültem a nyelvvizsga alól, mert már elmúltam 40 éves, de a fiataloknak kettőt is meg kellett szerezniük a diplomájukhoz – sorolta Bálint, majd hozzátette: újabb diplomát nem készül szerezni, de úgy érzi, az idegennyelv-tudásra nagy szüksége lenne. Úgyhogy a nyelvtanuláshoz még lenne kedve.