Egy igazi vizsla jó barát és a természetjárásban is társ

Négylábúak és kétlábúak 8 kilométeres közös erdőszéli kirándulásban, agility háziversenyben, dog puller játékban, tombolahúzásban vehettek részt az október 5-én, Újhartyánban rendezett ingyenes fesztiválon, ahová az ország minden tájáról, többek között Sátoraljaújhelyből is érkeztek a kutyások. Azok a résztvevők, akik előre regisztráltak, Magyar Vizsla Emlékéremben részesültek, amit Pogány Gábor Benő szobrászművész tervezett – tudtuk meg Kollár Mihálytól, a szervező Sportolj 6 lábon Egyesület elnökétől.

– A borús idő ellenére közel négyszáz fő kapcsolódott be a rendezvénybe. Nemcsak rövid szőrű magyar vizslák jöhettek, hanem hosszú és drótszőrű, illetve olasz és Weimar-i vizslák is, de csatlakozott hozzánk körülbelül húsz olyan gazdi, akinek másféle kutyája van. Nyitottak vagyunk mindenki felé, aki szeret a természetben sétálni az állattal. Idén még Hollandiából is érkeztek és szemmel láthatóan elégedettek volt. Sikerült bevonnunk őket is a játékokba – mondta az elnök.

Adományt is gyűjtöttek

Három éve a legtöbb vizsla egy időben, egy helyen rekordot sikerült felállítaniuk 245 állattal.

– Idén szerettük volna megdönteni a rekordunkat, de sajnos a hideg miatt a jelentkezők közül sokan visszariadtak. A vizsla fázós fajta, annak ellenére, hogy vadászkutya és alkalomadtán beugrik a jeges vízbe is, de ha nem mozog, már 16 fokban remegni kezd. Viszont a találékonyabb gazdik vízhatlan kutyaruhába öltöztették fel kedvenceinket. A terepviszonyokat pedig nem zavarta meg túlzottan a csöpörgő eső. Ugyanakkor abban követtük az eddigi évek gyakorlatát, hogy adományozó gyűjtőpontot állítottunk fel a helyszínen. A kellemes időtöltés mellett, a Magyar Vadászkutyamentés Alapítvány részére konzerveket, tápot és takarókat lehetett felajánlani – sorolta Kollár Mihály.

Nyugodt kutyafajta

A szervezőt arról is megkérdeztük, hogyan tartottak kordában ennyi ebet.

– A vizsla nagyon nyugodt típus, amely közösségben egyáltalán nem támadó, hanem inkább játékos. Emellett gyermekbarát, mindenkinek csóválja a farkát, aki szépen szól hozzá, így nem igazán alkalmas házőrzésre. Félelmetesnek tehát egyáltalán nem mondható. Amellett, hogy magyarfajta, talán kedvező vérmérséklete miatt is különösen kedvelt hazánkban. A négyszáz ember hosszú sort alkot, de a kutyusok húsz méternél nagyobb távolságra sosem kószálnak el és akkor is mindig vissza-visszajönnek, hogy megbizonyosodjanak róla, hogy még mindig velük vagyunk. Ugyanakkor német juhászokkal nem tudnék elképzelni egy hasonló kirándulást – hangsúlyozta.