Jó volt vásározni idén is

Debrecen - A korondi, a sajt, a népzene és a vidámpark is kiköltözött a hétvégére.

A régi jó dolgok hol vannak már - nosztalgiáznak a reklámokban. Nos, maradtak azért, itt van például a nagyvásár, amely megmozgatja az egész megyét, kicsit és nagyot, a tömegtől húzódozót és a megrögzött vásárolót egyaránt. Mit megyét? Egy hölgy ötszáz kilométert utazott, hogy megtapasztalja a vásári hangulatot. Szepesiné Erzsike nyugdíjas barátnőivel érkezett Debrecenbe szombaton, hozzátette, egy helyi cipőbolt hétvégi akciója is „lökést” adott az utazás kivitelezéséhez.

A jó üzlet érdekében

Ki sétálva, ki a Böszörményi útig autóval eljutva csatlakozott a forgataghoz, amely „két sávban”, és idén kevesebb mellékutcában kínálta a portékákat. Ahogyan a kínálat, az érdeklődés is megoszlik: van, aki csak a kézművesek utcájába, a régi idők népi vásárába volt hajlandó bemenni, volt, aki az alkalmi „zsilettárusokkal” is tudott egyezkedni a jó üzlet érdekében.

A rafináltabb eladók minden kedvességüket bevetve rohamozták a „szépasszonyokat” és a „fiatalembereket”, valamint áldást kértek a családokra, különösen, ha azok hajlandóak voltak kinyitni a pénztárcájukat.

- Kisfiam van ezer forintod, ügyesen gazdálkodj vele - intette az édesapja a gyerekét úgy okoskodva, hogy ha nagy butaságot választ, talán akkor sem olyan nagy a veszteség. Zsákbamacska, és „nem ezt akartam” - jellegű duzzogás lett az eredmény, mert ugye ismerjük, a zsákbamacska, az zsákbamacska.

Lufibohóc, pónilovaglás, csipkék, indiánok éneke, irhakabát és stressz-teszt is fogadta a Mihály-nap alkalmából tartott nagyvásárra látogatókat, akiket sok liternyi üdítő, jégkása és fagylalt hűtött a nyárias hőségben. Vasárnap délutántól ugyan sötét felhők ijesztgettek, ám a cívisvárost elkerülte a vihar.

HBN-BB