Elhunyt Szabó Magda - életrajz

Szabó Magda 1917. október 5-én született Debrecenben. Szülővárosában érettségizett 1935-ben. 1940-ben a debreceni egyetem latin-magyar-történelem szakán diplomázott. A helyi Dóczi Református Leánynevelő Intézetben tanított 1942-ig, majd a hódmezővásárhelyi Református Leánygimnáziumban 1945-ig, ekkor a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa lett. 1950-ben állásából elbocsátották. 1958-ig nem publikálhatott. Ezekben az években általános iskolai tanárként dolgozott.

Az eredetileg költőként indult Szabó Magda 1958 után már regényekkel és drámákkal jelentkezett. Az országos ismertséget az 1958-as "Freskó" és az 1959-es "Az őz" című regény hozta meg számára. Ettől fogva szabadfoglalkozású íróként élt. Számos önéletrajzi ihletésű regényt írt, az Ókút, a Régimódi történet és a Für Elise, saját és szülei gyermekkorát valamint a XX. század elejének Debrecenjét mutatja be. Sok írása foglalkozik női sorsokkal és kapcsolataikkal, például a Danaida vagy a Pilátus.

Szabó Magda főművének az először 1970-ben megjelent Abigélt tartják, amely már évtizedek óta változatlan népszerűségnek örvend a fiatal olvasók körében, de a felnőtteket is meghódította, különösen azt követően, hogy 1978-ban Zsurzs Éva rendezésében sikeres tévéfilm készült a regényből. A mű 2005-ben bekerült A Nagy Könyv játékban résztvevő olvasók által kiválasztott legjobb tizenkét regény rangos listájába. A tizenkét szerző között Szabó Magda volt akkor az egyetlen még élő magyar író.

1985 és 1990 között a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke volt. 2000-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja és az irodalmi osztály rendes tagja lett. 1947-ben kötött házasságot az 1982-ben elhunyt Szobotka Tibor íróval, akinek alakját Megmaradt Szobotkának című könyvében idézte fel.

Szabó Magda a legtöbb nyelvre lefordított kortárs magyar írónk. Regényeit 42 nyelvre ültették át. Bevallása szerint a legkedvesebb könyve a 2002-ben napvilágot látott életrajzi regénye a Für Elise. Hat évtizedes írói pályáján maradandót alkotott a mese műfajban is. Generációk nőttek fel meseregényén, a Tündér Lalán, verses meséjén, a Bárány Boldizsáron és ifjúsági regényén, az Abigélen.

Az első irodalmi elismerését nagyon fiatalon kapta. 1949-ben vehette át a Baumgarten-díjat, amit még abban az évben visszavontak tőle. 1959-ben József Attila-díjat, 1978-ban Kossuth-díjat, 1983-ban Pro Urbe Budapest díjat, 1987-ben Csokonai-díjat, 1996-ban Déry-díjat, 2000-ben Nemes Nagy Ágnes-díjat, 2001-ben Corvin-láncot, 2003-ban Prima Primissima-díjat kapott. 1977-ben Debrecen, 2006-ban Budapest díszpolgárává választották.

Idén október 4-én Sólyom László köztársasági elnök, a miniszterelnök előterjesztésére, a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykereszt polgári tagozata kitüntetést adományozta Szabó Magdának.

Szabó Magda szerkesztőségünk munkatársának korábban arról beszélt, hogy nyugodtan, békében kell élni. Arra a kérdésünkre, hogy a 2002-ben megjelent Für Elise című regényének lesz-e folytatása, az írónő azt válaszolta: ő maga is szeretne választ kapni mindazokra a kérdésekre, melyeket legnépszerűbb regényében feltett magának és olvasóinak. Szabó Magdának erre nem maradt ideje.

Szabó Magda kilencvenéves korában hétfőn délután kerepesi otthonában hunyt el.