Jó hír

2021.12.30. 13:00

Tartós eredményeket hozott a túzokvédelem fél évszázada

Az átfogó védelmi intézkedéseknek köszönhetően sikerült stabilizálni a túzokállományt Magyarországon, a legutóbbi felmérésen a fokozottan védett faj mintegy 1600 egyedét regisztrálták a szakemberek Magyarországon - jelentette ki Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium (AM) természetvédelemért felelős helyettes államtitkára az AM csütörtöki közleményében.

A túzok (Otis tarda) a világ legnagyobb tömegű röpképes madárfaja, éppen 50 évvel ezelőtt, 1971-ben kapta meg a legmagasabb szintű védelmet.

A közlemény szerint

a túzok védelme komplex és sokrétű feladat, hiszen a faj fennmaradása számos tényezőtől függ. Mivel mezőgazdasági környezetben, talajon fészkelő madárról van szó, olyan változatos agrártájban találja csak meg életfeltételeit, ahol a hagyományos, környezetkímélő és emberléptékű gazdálkodási formák vannak jelen.

Balczó Bertalan hangsúlyozta: csak olyan rendszerszintű megközelítés lehet sikeres például az agrár-környezetgazdálkodási programok kidolgozásakor, ami a gazdákkal való együttműködésre alapoz, és közben szem előtt tartja a túzok, illetve más mezőgazdasági területhez köthető természeti értékek ökológiai igényeit is. Ezáltal a természetvédelmi célkitűzéseket hatékonyan megvalósítva lehet alakítani a földhasználatot.

A puszta egyik legpompásabb madarának tartott faj egykor egész Eurázsiában megtalálható volt, ám a vadászat és az élőhelyének átalakulása a kipusztulás szélére sodorta, így ma világszerte veszélyeztetett és Magyarországon is a legmagasabb szintű védelemben részesül. Az elmúlt fél évszázadban átfogó intézkedések és széles összefogáson alapuló szakmai munka folyt a túzok megmentése érdekében.

A dévaványai Túzokvédelmi Állomás 1978-ban jött létre, addigra a szakemberek felismerték, hogy a fajt veszélyeztető tényezők jellege miatt az élőhelyi védelem mellett egyedi szintű védelemre is szükség van.

A közleményben Szél Antal István, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi területfelügyelője emlékeztetett arra, hogy a Dévaványai Túzokvédelmi Állomás eredetileg a veszélyeztetett fészkekből mentett tojások keltetése, a fiókák felnevelése és visszavadítása céljából létesült, ám ma már jóval összetettebb feladatot lát el a keletpannon régió túzokvédelmében.

A fészekmentések gyakorlata, a rendszeres adatgyűjtések, az egyedi jelölések eredményei, a tudományos kutatások publikálása, a területek adottságaihoz igazodó mező- és vadgazdálkodási gyakorlat alkalmazása, valamint az érintett társadalmi csoportokkal megvalósuló együttműködések tapasztalatai egyértelművé tették, hogy komplex stratégiára van szükség a hazai természetvédelem ikonikus madarának megóvása érdekében. 1988-ban létrejött a Túzokvédelmi Munkacsoport, amely a hazai túzokvédelemben aktívan részt vállaló szervezeteket tömöríti. Az AM mellett 6 nemzeti park igazgatósága (a Bükki, a Duna-Ipoly, a Fertő-Hanság, a Hortobágyi, a Kiskunsági és a Körös-Maros nemzeti park igazgatóságok), a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Kiskunsági Madárvédelmi Egyesület és a Soproni Egyetem is állandó tagja e szakértői csoportnak.

Magyarország Európai Uniós csatlakozásával és a Natura 2000 hálózat kijelölésével a korábban felaprózódott és országos viszonylatban is kritikus méretűvé zsugorodott túzokélőhelyek további fogyatkozása ugyan megállt, ám az állomány megerősítéséhez további lépéseket kellett tenni az élőhelyek megőrzése terén. A túzok védelmét hazai és uniós költségvetésű programok is segítik, az AM társfinanszírozásában megvalósuló, "A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában" elnevezésű LIFE program kiemelt célja, hogy szorosabbra fűzze az együttműködést a fokozottan védett faj megóvásában érintett csoportokkal, így például a mező- és vadgazdálkodókkal, vagy éppen az áramszolgáltatókkal, hiszen a légvezetékek földkábelre cserélése nagyban segíti a madarak szabad mozgását.

Az elmúlt fél évszázad eredményeinek köszönhetően a túzokélőhelyek fogyatkozása megállt, az állomány stabilizálódott és mára már a túzok legnagyobb egybefüggő közép-európai fészkelőállománya a Kárpát-medencében, azon belül is Magyarországon található. A Kárpát-medencei túzokállomány igazoltan 2200 fölé emelkedett, mintegy 200 példánnyal többet regisztráltak, mint korábban.

A közleményben Lóránt Miklós, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi területfelügyelője úgy fogalmazott: elmondhatják, hogy ma már elegendő információval és szakmai ismerettel rendelkeznek ahhoz, hogy jól tervezni tudják a védelem gyakorlatát és kiszámítható legyen annak eredményessége. Jól ismertek azok a kulcsfontosságú területek, ahol megfelelő kezeléssel, a rendelkezésre álló források összpontosításával valóban nagyon hatékonyak tudnak lenni.

 

Borítókép: Túzokkakasok Dévaványa mellett, a Körös-Maros Nemzeti Park területén 2014. április 27-én. (Kovács Attila/MTI)

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában