Bárcsak

Már a tavalyi évfolyamot is nagyon sajnáltam (érintett is voltam a lányom miatt), megértettem, miért olyan nehéz a digitális órák melletti hajrá, milyen rossz lehet, hogy elmaradnak az utolsó, gimnáziumban töltött hónapok,

a ballagás. Aztán sokan vírusosan mentek haza a gólyatáborokból, és a legszebb egyetemi év, a legelső sem az igazi.

Az idén érettségizőknek, ha lehet, még nehezebb. A felkészülés szinte az egész tanév alatt távoktatásban folyik, ez mindenkit, tanárt, diákot egyaránt megvisel. Nem véletlen, hogy fel-felmerül, ne is legyen érettségi, oldják meg másképp

az egyetemi felvételit.

A felvetés pillanatnyilag süket fülekre talál, amin nem csodálkozom. Egy ilyen döntés rengeteg új kérdést felvet, például azt, hogy mi alapján döntsenek a felvételi pontszámokról, mi legyen azokkal, akik nem az idén érettséginek, de most jelentkeznének a felsőoktatásba.

Csak abban lehetne bízni: mire odajutunk, csökken a fertőzöttszám, nő a beoltottaké, és az utolsókat rúgja a vírus. Bár így lenne.