Hűha! Hát ez meg micsoda? Szobor?

Igencsak megosztja a közvéleményt Onga új 1956- os emlékműve. A szabadság vihara című alkotás a napokban felkerült a közösségi oldalra, a kommentelők pedig írtak rá hideget-meleget, de a végeredmény mégiscsak az lett, hogy az alkotást nem tartják méltónak ‘56 szelleméhez.

A napokban ellátogattunk Ongára, hogy megtudjuk, a városban élőknek mi a véleményük a szoborról.

Inkább játszóteret

– Nekem tetszik, semmi bajom nincs vele – szögezte le Kozma Erzsébet. – Szerintem kifejezi az ’56-os eszmét. Én örülök, hogy itt van, mert világítást kapott, így nyugodtan aludhatok éjszaka. Hogy milyen szimbólumot tartalmaz, azzal nemigen foglalkozom, azt nem tudom, de tetszik. A gyerekek itt játszanak, szaladgálnak, úgyhogy az igaz, hogy inkább egy játszótér kellett volna. Meg aztán sajnáljuk az utat is, amin a szobor mellett be lehetett jönni az utcánkba. Most meg kell kerülnünk a boltot, csak úgy tudunk a házunkhoz jutni – vázolta Erzsébet.

Juhász Imre már nem olyan elégedett. Lehet, hogy azért, mert ő maga is részese volt a miskolci, ’56-os eseményeknek.

– Egyáltalán nem tetszik a szobor. Már csak a mérete miatt sem. Nem adja meg azt a méltóságot, amit a hősök megérdemelnének. Én 19 évesen éltem át a forradalmat, a szobor azonban nem jelképezi azt, amit akkor éreztünk. Nem értem, mit akar kifejezni. Talán hogy hajóval menekültek el sokan az országból? De mi nem elmenekülni akarunk, hanem itt akarunk élni, mert magyarok vagyunk. Valami olyan alkotás kellett volna, ami arra emlékeztet, hogy miért küzdött a nép. A szabadságért a Rákosi-rendszerben – fogalmazott Imre.

A legszebbek között

Azt már Onga polgármesterétől, Madzin Tibortól tudtuk meg, hogy a hajós szobor az 1956-os emlékév keretében kiírt „Büszkeségpont” elnevezésű pályázat keretében készült pár évvel ezelőtt, 5 millió forint támogatásból. Készítője Ekker Róbert szerencsi szobrászművész, és az alkotás bekerült az ország 10 legszebb ’56-os emlékműve közé.

Onga honlapjáról tájékozódhatunk arról, hogy „az 1956-os zászlós hajó vezéreleme az életet, szabadságot ábrázoló tenger hulláma által magasba emelt forradalom hajója, melynek vitorláján a nemzeti lobogót ábrázoló 56- os lyukas zászló jelenik meg. A hajó jelképezi az elnyomás, a terror és a zsarnokság elől az óceánon túlra, Amerikába, Ausztráliába vagy a világ bármely távoli pontjára kivándorolt igaz magyarokat”.

Madzin Tibor a szoborállítás szabályaival kapcsolatban elmondta: ha pályázati pénzből emel szobrot az önkormányzat, akkor a pályázat kiírójának szakmai bizottsága bírálja el az alkotást, és ad rá támogatást, vagy sem. Ehhez részletes terveket kell benyújtani, a látványtervtől kezdve a szobor tervezett anyagáig mindent. Ha azonban a város saját pénzéből szeretne köztéri szobrot állítani, akkor erre senkitől nem kell engedélyt vagy valamiféle bírálatot kérnie – tette hozzá a polgármester.

Nekik nem tetszik

A közösségi oldal bejegyzéseiből:

István: „Ez az eredmény, ha nincs helyi zsűrije a köztéri alkotásoknak.”

Ferenc: „Ötvenhat sokszínű, sokszereplős eseményeinek karikatúrája.”

Judit: „Szegények, biztos jót akartak, de sajnos ez nem sikerült.”

Árpád: „Fürdőkádi játékkacsa”

Tibor: „Többedszer nézem a képet, s nem tudok másra asszociálni, mint hogy egy jómódú, valamikori finn dingi verseny győztese emlékművet állított saját maga tiszteletére, s véletlenül került rá az 56-os zászló.”

Árpád: „Ez egyfajta plágium, rossz, gyermeteg felfogásban.”

József: „Még játszótérre is kirívó lenne.”

Imre: „Nekem a balatoni Kékszalag vitorlásversenyt juttatja eszembe.”

Így szabályozza az önkormányzati rendelet

A köztérre kihelyezett műalkotásra vonatkozó szabályokat egyébként a települések önkormányzati rendelete határozza meg. Miskolcon például, ha magánszemély vagy valamilyen szervezet szeretne szobrot állítani, azt az önkormányzattól írásban kell kérnie, de az önkormányzat maga is kezdeményezheti művészeti alkotás kihelyezését. A külső kezdeményezést a hivatal illetékes szervezeti egysége megvizsgálja, szükség esetén előírhatja a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. szakvéleményének beszerzését. A szervezeti egység javaslata alapján a polgármester dönt arról, hogy a kezdeményezés megvalósításra alkalmas-e. A kihelyezésre váró alkotást meg kell ismertetni az érintett terület lakóival. Az itt élők javaslatait a döntés meghozatala során a lehetőségekhez képest figyelembe kell venni. A művészeti alkotás elhelyezése tárgyában a polgármester előterjesztése alapján a közgyűlés dönt.

(A borítóképen: A vitatott‚ 56-os szobor Ongán | Fotó: Bujdos Tibor)