Wass Albert Est Tunyogmatolcson

Az irodalmi est előadói békéscsabai színművészek voltak: Nagy Erika és Tomanek Gábor. Az estét Soltész Bertalan polgármester nyitotta meg köszöntőjével az érdeklődők számára:

„ Íme egy újabb nagyszerű kezdeményezés községünk számára, esélyt és gyökeret kell teremtenünk arra, hogy megismerjük azokat a történelmi nagyjainkat, akik egész életükben arra törekedtek, hogy a magyarságot összetartsák. Most, amikor új szelek, új vihart arathatnak még jobban szükségünk van arra, hogy a példaképek előttünk járjanak, remélve, hogy követjük s tiszteljük elért vagy elérni vágyott céljaikat!- említette meg beszédében a település vezető embere. Az irodalmai megemlékezés Wass Albert Igazsága címet kapta. Az összejövetelre nemcsak a község lakossága volt kíváncsi, érkeztek vendégek: Debrecenből, Mátészalkáról, Fehérgyarmatról és Nábrádról. A műsor alatt hallhattak a résztvevők verseket, idézeteket, megzenésített műveket a költőtől. Rengeteg megírt irodalmi munkásságából azok lettek kiválogatva az esti előadásra, melyeket az írói út legérdemlegesebbjeiként lehet ma is számon tartani. Művei mellett az egész élettörténetét megismerhették a jelenlévők. Sajnos Magyarországon csak halála után fedezték fel az erdélyi magyar irodalom nagy alakját. Élettörténete pikantériájához hozzátartozott, hogy 1944-től Németországban, majd 1952-től haláláig az Amerikai Egyesült Államokban élt. Műveit Magyarországon a rendszerváltás óta jelentetik meg, korábban itt szinte ismeretlen volt. Irodalmi munkásságának kritikai feldolgozása még ma is folyik. Népszerűsége az 1990-es évek végétől az erdélyi olvasók mellett a magyarországi olvasóközönség körében is folyamatosan növekszik, így Tunyogmatolcson is.

„Most olyan a világ, hogy az ember azt hiheti: az egyszerű, szép és tiszta dolgok kivesztek belőle egészen.”- egykor ezeket a mondatokat így gondolta Wass Albert. Az emberi örök optimizmus arra sarkal minket, hogy higgyünk: önmagunkban, másokban, talán egy jobb s eredményesebb emberi életben. Ha az ilyen estékkel újabb hitet tudunk adni az embereknek, akkor meg kell tennünk, hiszen valahol belül mindenki keresi ezen esték lehetőségét, csak nincs aki megmutassa nekik, hogy hol is találhatják. 

„Ha őseink is elszaladtak volna, valahányszor nehéz idők jöttek, ma üres lenne ez az ország.”

Mi se szaladjunk el, inkább tegyünk arról, hogy ne csupán a rosszat lássuk vagy láttassuk, s ne csak arról emlékezzünk meg!

- Széles Szabolcs -