2022.08.22. 10:41
Pénzügyi gyorstalpaló: örökölhető-e az adósság?
Egy hozzátartozó elhalálozása után, örökösként érdemes körültekintés után meghozni a döntéseket. A hagyaték ugyanis új kapukat nyithat meg, de plusz adósságok rendezését is jelentheti. Egy rövid pénzügyi gyorstalpaló keretében most bemutatjuk a témakör leghasznosabb tudnivalóit.
Forrás: Getty Images
Az adósság is öröklődik
Kevesen tudják, hogy a hagyaték nem csak a hirtelen érkező vagyonnal egyenlő, hanem sok esetben az örökhagyó tartozásaival is. Röviden ez azt jelenti, hogy a vagyon mellett adósság is megörökölhető, szerencsére csak az örökölt vagyon mértékéig.
A hagyatéki eljárás folyamata
Általában a haláleset után a jegyző hagyatéki leltárt készít, mely során felméri, hogy az örökhagyó milyen és mekkora vagyonnal rendelkezett. A vagyon részét képezi minden ingatlan, ingóság és a nem személyhez kötött vagyoni értékű jog is. A leltár a vagyonon felül az örökhagyó tartozásait is tartalmazza.
A leltár elkészültét követően a közjegyző előtt folytatódik a hagyatéki eljárás.
Az örökösnek nem kötelező örökölni, az örökös eldöntheti, hogy elfogadja-e az örökséggel járó javakat és adósságokat, vagy inkább visszautasítja.
Bármi is a végső döntés, az örökösnek ettől függetlenül kötelezően vállalnia kell a temetéssel járó költségeket, illetve a hagyatéki eljárás közjegyzői díjának kifizetését.
Az örökölhető adósság típusai
Nem elég tehát, hogy az öröklés alkalmával a temetéssel, hagyatéki eljárással, illetve a hagyatékhoz való hozzájutás költségeivel is számolni kell, de sajnos arra is fel kell készülni, hogy a(z):
● autóhitelből
● lakáshitelből,
● jelzálogból,
● személyi– és/vagy gyorskölcsönből,
● folyószámla– és/vagy hitelkártya-tartozásból,
de még a magánszemélytől felvett kölcsönből fennmaradó összeg is mind az örökösre száll.
Fontos azonban azt is tudni, hogy az örökös csak az örökölt vagyon erejéig felelős a megörökölt tartozásokért, ennek a szabálynak az a célja, hogy ne kerüljön hátrányosabb helyzetbe az örökös az örökléssel, hiszen nem tehet arról, hogy az örökhagyónak milyen tartozásai voltak.
A fentiek példával azt jelentik, hogy ha az örökség például 600 ezer forint készpénz, egy 4 milliós autó és egy 10 milliós lakás, de az örökhagyónak 30 millió Ft kölcsöntartozása is van, akkor a hagyaték erejéig, azaz 14.600.000,- Ft értékig felel az örökös és nem a 30 millió Ft-ig.
Abban az esetben, ha az örökhagyó tartozása nagyobb mint az örökölt vagyon, az örökösnek van arra lehetősége, hogy visszautasítja az öröklést.
Az örökség elfogadása: mindent vagy semmit?
Az örökség elfogadásával járó választást megnehezíti, hogy egy olyan megállapodásra a mai napig sincs lehetőség, amiben a hasznokat el lehet fogadni, a terheket pedig át lehet ruházni. A valóságban a “mindent vagy semmit” elve uralkodik.
Eszerint, hogyha a tartozások ellenére bárki úgy dönt, hogy vállalja az örökös szerepkörét, akkor valóban mindent megkap; fordítva pedig ugyanez a szabály. A kihátrálás egyenlő az összes hirtelen érkező haszon elbukásával.
Amennyiben valaki az utóbbi lehetőséget választja, mind a megörökölt vagyon, mind az azzal járó tartozás a következő örökösre száll. Ha végül ő is lemond az újonnan érkező javakról és terhekről, akkor minden az állam tulajdonába kerül vissza.
Nem kell megijedni az adósság öröklésétől
A tartozás öröklésétől nem kell megijedni. A tapasztalat általában azt mutatja, hogy az elhunyt adósságai jóval kisebbek a megörökölt vagyon értékénél. Ebből az következik, hogy könnyedén fedezni lehet a plusz anyagi terheket.
Emellett azt sem szabad elfelejteni, hogy a tartozás jogosultjával lehet, hogy meg lehet állapodni részletfizetésben. Ha viszont még így sincs meg a megfelelő anyagi háttér a tartozás törlesztéséhez, az sem jelent problémát. Az örökhagyó adósságainak visszafizetésekor mint ahogy fenti is írtuk soha nem kell több pénzt kiadni a kezünk közül, mint amennyit egyébként megörököltünk.
Nagyon fontos tehát, hogy az adósság öröklése kapcsán mindenki körültekintő módon gondolja végig a lehetőségeit – pont úgy, mint egy hitelkérelem leadásának alkalmával. Ilyen esetben viszont legalább annyira nélkülözhetetlen a jogi tanácsadás, mint például a hitelkalkulátor használata egy személyi kölcsön igénylése előtt.
A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vegye figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak!
(PR cikk)