Környezetszennyezés

2023.07.23. 09:00

Világháborús fegyverek és bombák fekszenek Európa legfertőzöttebb vizében

A Balti-tenger egyes pontjait az ipari szennyezés és az úszó szemétszigetek teszik veszélyessé, máshol pedig a háborúból fennmaradó tonnányi harci eszköz teszi valóságos halálzónává. Így vált mára a kontinens legveszélyesebb helyévé – írja a V4NA hírügynökség.

MW

A vízbe ömlő szennyezés valahol a Balti-tenger partján

Az európai tengerek fenekén heverő lőszerek nagy részét – hagyományos és vegyi lőszereket egyaránt – a 20. században több ország fegyveres erői szándékosan dobták a vízbe, így akarták ugyanis hatástalanítani azokat. Ennek csak töredéke származik katonai tevékenységekből, beleértve a tengeri harcokat és az aknákkal folytatott háborút. Csak 1975-ben tiltották be egy egyezmény aláírása során azt, hogy bárki bármilyen fegyvert a tengerbe dobhasson.

A Balti-tenger a legveszélyesebb mind közül:  több százezer tonna fel nem robbant lőszer hever a fenekén,

ezek pedig azért is különösen veszélyesek, mert ha például egy hajó horgonya vagy valamely eszköze beleütközik a bombába, akár életeket is veszélybe sodorhat a szerkezet felrobbanása. Ráadásul ha több bomba is fekszik egymáshoz közel, akkor egyetlen detonáció valóságos láncreakciót indíthat be.

Évek óta próbálják tengeralattjárókkal, búvárokkal feltérképzeni a tenger fenekét és a part menti öblöket, de ekkora mennyiséget szinte képtelenség maradéktalanul megtalálni. 

A vízbe dobott hadianyagok lassan elrozsdásodnak és veszélyes anyagot eresztenek a vízbe, például mustárgázt, amely az emberi egészséget is, de elsősorban a tengeri környezetet veszélyezteti.

A Balti-tenger partvidékén 85 millió ember él. Jelentős az ipari, a mezőgazdasági tevékenység, és nagy a forgalom. Ezáltal rengeteg méreganyag, így kipufogógáz és műtrágya kerül a vízbe. A nehézfémek és növényvédő szerek áradatát időközben sikerült megfékezni, de a tengert szennyező műtrágyaszármazékok – nitrátok, nitrogén-oxidok és foszfátok – mennyisége még mindig túl nagy. 

A különböző veszélyes vegyszerek mellett a soktonnányi szemét is rendkívül káros a víz élővilágra. Szó szerint minden megtalálható a vízben, mint például háztartási gépek alkatrészei, a mindennapi használati tárgyak, a csomagolóanyagok és a műanyag palackok.

Ha mindez nem lenne elég, akkor a Balti-tenger állapotának helyreállítására tett minden erőfeszítést az éghajlatváltozás teszi semmissé.

A magasabb vízhőmérséklet megkönnyíti az invazív fajok megtelepedését, és ez új kórokozók terjedéséhez vezethet. Kedvez az algák elszaporodásának, ami növeli a holt zónákat. Ez a változás pedig gyors. A felmelegedés tekintetében a Balti-tenger messze az óceánok előtt jár. A víz évtizedenként 0,6 fokkal melegszik, háromszor annyival, mint más tengerek esetében. Az érintett országok bár mindent megtesznek azért, hogy a folyamatot valahogy lelassítsák, ez egyelőre sokkal nehezebb feladatnak tűnik, mint bármely más tó, folyó vagy tenger esetében.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában