Érdekérvényesítés

2021.12.09. 14:08

Szijjártó Péter: az erős hírszerzés a cél

Amikor megbomlik a status quo, az országok érdekérvényesítő tevékenységének jelentősége megnő - véli a miniszter.

Mivel Magyarország a győztesek közé akar tartozni az új globális korszakban, a cél, hogy európai mércével mérve erős, közép-európai mércével mérve pedig a legerősebb hírszerzéssel rendelkezzünk - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.

 A tárcavezető az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága előtt beszámolva kiemelte: a világjárvány és gazdasági következményei, továbbá a nemzetközi politikai átalakulások miatt "a status quo gyakorlatilag minden területen alapvetően megbomlott". Ennek következtében megindult a helyezkedés a világ országai között abban a tekintetben, hogy kik lesznek, kik lehetnek az új világgazdasági és világpolitikai korszak nyertesei - magyarázta.

 

Véleménye szerint amikor megbomlik a status quo, megnő az országok érdekérvényesítő tevékenységének jelentősége. Az ilyen változásokkal teli időszakban a nem nyílt eszközök használata nagyobb jelentőséget kap, mint normál helyzetben, így az ilyen időszakok növelik a hírszerzéssel foglalkozó intézmények jelentőségét is - mutatott rá.

 

Bunford Zsoltnak az Információs Hivatal (IH) főigazgatójává történt kinevezéséről szólva azt mondta, vele szemben az az elvárás, hogy kiemelt figyelmet fordítson az ország szuverenitásának védelmére és mozgásterének folyamatos bővítésére. Emellett fontos célnak nevezte, hogy a gazdasági érdekérvényesítésért, a gazdasági versenyképesség növeléséért, valamint a Magyarországra irányuló beruházások folyamatos növeléséért az IH-nak több erőforrást kell mozgósítania.

 

Megjegyezte: ugyancsak fontos cél az állomány bővítésére, erősítésére és fejlesztésére vonatkozó tervek megvalósítása, valamint a technikai megújítás.

 

A miniszter kitért arra: az elmúlt évben az IH műveletei alapján 60 százalékkal több információ keletkezett, mint az azt megelőző időszakban, annak ellenére, hogy a járványügyi korlátozások a hírszerző munkát is ugyanúgy nehezítették, mint más munkakör ellátását. Az IH a külföldi partnerekkel való együttműködésben is előrelépett - közölte.

 

Elmondta: az Információs Hivatal több módon segítette az egészségügyi védekezéshez szükséges eszközök beszerzését is az elmúlt időszakban.

 

A miniszter Molnár Zsolt (MSZP) Kárpátaljára vonatkozó kérdésére közölte: az erőfeszítések dacára sem sikerült megoldani a helyzetet, és jellemző, hogy minden magasszintű egyeztetésen sok ígéret hangzik el ukrán oldalról, ezeket azonban kedvezőtlen intézkedések követik.

 

Vadai Ágnes (DK) felvetésére közölte: ha valaki olyan magatartást tanúsít, amely nem méltó egy nagykövethez vagy Magyarországhoz, azonnal intézkednek, ahogy akkor is, ha nem elégedettek a teljesítményével.

 

Ugyancsak a képviselő Pegasus-ügyre vonatkozó kérdésére Szijjártó Péter elmondta: az IH nem vásárolt, nem üzemeltetett és nem üzemeltet ilyen szoftvert, és nem folytat tárgyalást a megvásárlásáról.

 

Vadai Ágnes arról is kérdezett, hogy sajtóhírek szerint a külügyi tárca megerősítette: vízumot adott Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök bizalmasának. A tárcavezető azt mondta: a vízumkiadásnak meghatározott bürokratikus mechanizmusa van, amelyet a konzulok végeznek, abba a politikai beleszólás nagyon bajos lenne.

 

Ungár Péter (LMP) a lengyel-fehérorosz határon kialakult helyzetről kérdezett. Szijjártó Péter közölte: elfogadhatatlan, ami a fehérorosz-lengyel határon történik, és frusztráló az a kétszínűség, amely ezzel kapcsolatban jellemző a nemzetközi politikában, hiszen amikor 2015-ben Magyarország volt hasonló helyzetben, éles kritikákat kapott.

 

Ungár Péter és Stummer János (Jobbik) arról kérdezett, hogy a tárcavezető szerint várható-e külföldi beavatkozás a jövő évi választásba. A miniszter kifejtette: Közép-Európában már "a szélrózsa minden irányából próbáltak ránk" befolyást gyakorolni. Most is történik olyan, ami értékelhető úgy, hogy a mögött a magyar belpolitikai folyamatokba való beavatkozási szándék fedezhető fel - mondta.

   Példaként említette, hogy egy ország nagykövetsége pályázatot ír ki olyan sajtótermékek támogatására, amelyek egyértelműen egy bizonyos politikai irányultságot követnek, továbbá bizonyos országok nagykövetségei Facebook-oldalakat tartanak fenn annak érdekében, hogy arra folyamatosan a kormány politikáját kritizáló tartalmak kerüljenek fel. Az is furcsa - tette hozzá -, amikor azt látni egyes cikkek után, hogy melyik nagykövetség finanszírozta a megjelenését.

 

Halász János (Fidesz) kijelentette: zárt ülésen már több, a képviselők által felvetett kérdést tisztáztak, a kémszoftverről például már érdemben többször tárgyaltak.

Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (k) beszél meghallgatásán az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülésén az Országházban 2021. december 9-én. Mellette Bunford Zsolt, az Információs Hivatal főigazgatója (b) és Vargha Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium polgári hírszerzésért felelős államtitkára 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában