Húsvéti menü: bárány, kalács, hal és tojás

Budapest - A világ minden pontján eltérő az ünnepi menü húsvétkor.

Az új élet szimbólumaként a tojás szinte mindenütt szerepel a húsvéti étkek között, mellette a legtöbb országban a zsidó pészahtól átvett bárány, sonka és édes sütemény kerül az asztalra – ám országról-országra változik a menü. Franciaországban tartományonként más ételeket fogyasztanak, de a mézes-fűszeres báránycomb mindenütt népszerű. Olaszországban nem esznek sonkát, helyette corallina szalámit kínálnak a főtt tojás mellé, és elengedhetetlen a kalács: egy szicíliai közmondás szerint azt kell igazán sajnálni, akinek a húsvéti asztalára nem került kalács.

Finnországban húsvétkor a legkedveltebb édesség a mämmi, a rozslisztből és malátából készült kása, amelyet tejszínhabbal és cukorral ízesítenek. Svédországban marcipánnal töltött, tejszínhabos zsemle az ünnepi reggeli, az ebéd pedig heringgel és hagymával rakott burgonya. Németországban hal a nagypénteki étek, vasárnap bárány kerül az asztalra. Hagyományos ünnepi ételük a főtt tojás zöld mártásban, amelyet friss fűszernövényekből, petrezselyemből, snidlingből, zsázsából és sóskából készítenek.

A britek tojást és bárányt esznek, utóbbit mentaszósszal, burgonyával és zöldbabbal. Legkedveltebb húsvéti fogásuk a hot cross buns, az édes, gyümölccsel és fűszerekkel ízesített kalács, amelyet cukorkereszttel díszítenek. A süteményt sokáig egész évben az ablakban tartották, hogy a gonoszt elűzze, és a tengerészek is magukkal vitték, hogy megvédje őket a hajótöréstől.

A görögök nagypénteken csak olívát, zöldségeket és kenyeret esznek, vasárnap a bárányt öt órán át sütik nyárson, majd rizzsel, salátával és húsgombóccal tálalják. Az orosz ortodox húsvét hagyományos étele a kalács, a kandírozott gyümölccsel és mandulával ízesített kulics, az édes házi sajtot, a paskhát pedig a „Krisztus feltámadt” szavak cirill kezdőbetűit ábrázoló vagy kereszt lenyomattal díszítik.

KM