Nagyvilág

2011.11.21. 12:32

Ismét drámaira fordult a belga belpolitikai helyzet

Kárpáti János, az MTI tudósítója jelenti: ,Brüsszel, 2011. november 21., hétfő (MTI) - Ismét drámaira fordult a belga belpolitikai helyzet, miután a hét végén kudarcba fulladt a jövő évi költségvetésről folytatott pártközi egyeztetés, és megfigyelők hétfőn úgy vélekedtek, hogy egyre elkerülhetetlenebbnek látszik a rendkívüli választások kiírása.

Kárpáti János, az MTI tudósítója jelenti: ,Brüsszel, 2011. november 21., hétfő (MTI) - Ismét drámaira fordult a belga belpolitikai helyzet, miután a hét végén kudarcba fulladt a jövő évi költségvetésről folytatott pártközi egyeztetés, és megfigyelők hétfőn úgy vélekedtek, hogy egyre elkerülhetetlenebbnek látszik a rendkívüli választások kiírása.

 

Elio Di Rupo vallon szocialista pártvezető, aki széles, hatpárti kormányt igyekszik összekovácsolni az immár több mint ötszáz napja ügyvezető kormánnyal evickélő Belgiumban, a költségvetés ügyében nem tudott közös nevezőre jutni a liberálisokkal. Nem kizárt, hogy emiatt összeomlik mindaz a korábban, fáradságos munkával kidolgozott - de mindmáig feltételes - megállapodás, amely nem csupán az elhúzódó kormányválság megoldását célozná, hanem egyben arra is hivatott lenne, hogy viszonylag tartósan életképessé tegye a belga szövetségi államrendszert, az erősödő flamand önállósodási törekvések ellenére is.

Elio Di Rupo drámainak nevezte a helyzetet, amely annak nyomán mérgesedett el, hogy a pártok nem tudtak dűlőre jutni, miként szorítsák jövőre a költségvetési hiányt 3 százalék alá, miközben az előrejelzések 4,6 százalékot vetítenek előre. Az országnak az elkövetkező években folyamatosan kellene dolgoznia a hiány lefaragásán, hiszen a külföldi eladósodottság mértéke az éves GDP száz százalékának közelében mozog hosszú ideje.

Ha a költségvetési viszály miatt érvényüket vesztik az eddig létrejött megállapodások is, akkor teljesen áttekinthetetlenné válik a belga állam jövője.

A tavaly júniusi belgiumi parlamenti választásokon a holland nyelvű északi országrészben, Flandria tartományban a szakadárok kapták a legtöbb voksot, míg a francia ajkú, déli Vallóniában a szocialisták. Idén ősszel Di Rupónak végre sikerült egyetértésre bírnia a pártokat a brüsszeli és Brüsszel környéki választókerület nyelvi határok mentén történő szétválasztásában, aztán az adóbevetételek jelentős részének tartományi kézbe adásában, majd pedig a tartományi döntési jogkörök kiszélesítésében. Ezt követte október derekán a kormány összetételéről létrejött egyezség, ami után már csak a jövő évi büdzsé kereteit kellene közösen kialakítani ahhoz, hogy megkezdhesse munkáját az új kabinet. A pénzről folyó vitában azonban a jelek szerint ismét elakadt a belga kormányalakítás szekere.

Bart De Wever, a flandriai választásokat megnyerő, nacionalista N-VA párt vezetője hétfőn már fel is szólította a kereszténydemokratákat és a liberálisokat, hogy - összefogva az ő pártjával, kihagyva a szocialistákat - alakítsanak kormányt. Tekintettel arra, hogy Vallóniában a szocialisták jelentik a legnagyobb politikai erőt, egy ilyen összetételű belga kormány alighanem egyenértékű lenne Belgium - flamandok és vallonok közös állama - sorsának megpecsételésével.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!