2016.11.07. 12:47
Videó: A gyerekeim jövőképe? Hát, az elég bizonytalan
Hogyan látják a gyerekeik jövőjét az óvónőként, diszpécserként, gyári munkásként és közmunkásként güriző magyarok? És vajon ki az közülük, aki sosem vállalná az arcát a nyilvánosság előtt? Az Abcúg videóriportja.
Hogyan látják a gyerekeik jövőjét az óvónőként, diszpécserként, gyári munkásként és közmunkásként güriző magyarok? És vajon ki az közülük, aki sosem vállalná az arcát a nyilvánosság előtt? Az Abcúg videóriportja.
Judit egy Komárom-Esztergom megyei faluban lakik, és Tatabányán dolgozik operátorként. A fia szakácsnak tanult, de ha be is jelentik, nem fizetik meg, ezért nem látja itthon a jövőjét. A férje már külföldön van, akárcsak Anitáé, aki még Tatabányán él ugyan, de csak idő kérdése, és az egész családot Ausztriába költöztetik.
" width="100%">
- Hajdú D. András, Magócsi Márton, Szurovecz Illés | abcug.hu -
A Borsod megyei Csenyéte az ország legszegényebb települése, Telki pedig a leggazdagabb, ez derül ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felméréséből, amelyet a tavalyi adóbevallások alapján készítettek. Eszerint Csenyétén átlagban havi 36 ezer forintot keresnek az ott élők. Az éves kereset éppen annyi, mint amennyi Telkiben a havi.
Ha ön négy évvel ezelőtt nagyon szegény vagy nagyon gazdag volt, akkor jó eséllyel most is az. Ha viszont a középosztály tagja volt, akkor valószínűleg most valahol máshol van. Ezt abból az infografikából tudjuk, amit az Eurostat adataiból készítettünk: a jövedelmi helyzet alapján tíz csoportra osztottuk a magyar társadalmat, majd ábrázoltuk, mi történt velük 2012 és 2015 közt.
Babos tészta, túrós tészta, rántott lé vakaróval, ilyen ételek jutnak a szegények tűzhelyére. Aki közmunkás, annak gyakrabban kerül hús, de az is inkább csak vakaróval. Körbenéztünk Szakácsiban, ki mit tud főzni hó végén.
Eszükbe sem jut, hogy elverjék a pénzüket: ballagási blúzra és a középiskolai továbbtanulásra teszik félre a megkeresett pár ezer forintjukat azok a decsi diákok, akik évek óta részt vesznek az iskola diákvállalkozás programjában. A gyerekek már egészen kicsi koruktól vesszőt fűznek, agyagoznak, a termékeket pedig viszik országos vásárokra, a díjakat pedig sorra gyűjtik be
Van-e otthon könyv, jut-e idő mesélésre a hátrányos helyzetű családoknál? Egy, az oktatás és a szegénység viszonyát vizsgáló konferencia szerint ez is fontos tényező a szegénysorsból való kitöréshez. Egy szegény faluban jártunk utána ennek, bibliát, könyvtári bulvárt és széttépett mesekönyvet találtunk.
A magasból olyan dolgok is elénk tárulnak a különbségekről, amelyeket a földről nézve észre sem vennénk.
