2016.05.21. 18:00
Kilátástalan az élet a törpefalvakban
Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - A lakosok harmada elszivárgott, háromszor annyi az idős, mint a fiatal. Nincs vonat, se bicikliút, tropák az utak. Magyarország legkisebb falvaiból lassan elfogynak az emberek, a lakások közel fele már üres. Egyedül a faluturizmus húzhatja ki őket a csávából. Albert Ákos cikke az Abcúgon.
Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - A lakosok harmada elszivárgott, háromszor annyi az idős, mint a fiatal. Nincs vonat, se bicikliút, tropák az utak. Magyarország legkisebb falvaiból lassan elfogynak az emberek, a lakások közel fele már üres. Egyedül a faluturizmus húzhatja ki őket a csávából. Albert Ákos cikke az Abcúgon.
A 2011-es népszámlálás adatai szerint Magyarországon 402 olyan település van, amelyben kétszáz embernél kevesebben élnek. Ez az ország összes településének 13 százalékát jelenti, lakosságszámban viszont csak a teljes népesség 0,5 szézaléka. A legtöbb ilyen település Baranya és Zala megyében található.
Az apró települések között van hatvan, amelyek a 2001-es és a 2011-es népszámlás között eltelt időben, azaz tíz év alatt elveszítették a lakosaik közel harmadát. Ezzel némelyik már gyakorlatilag elnéptlenedett, más települések még tartják magukat. A KSH tavaly egy tanulmányban mérte fel, mit érdemes tudni ezekről a falvakról, és egyáltalán milyen az élet a lassan semmivé váló törpefalvakban. Minden harmadik ember egyedül él Az elnéptelendő törpefalvak nagyrészt hegy-, illetve dombvidéken helyezkednek el. Az Alföldön nagyobb az átlagos településméret, jellemző is, hogy a vizsgált hatvan település között csak egyetlen alföldi van. Mindegyik falunak közös jellemzője, hogy földrajzi és gazdasági szempontból is a preiférián helyezkednek el, a legtöbbjük zsákfalu, illetve határmenti falu. Így festenek térképen: A törpefalvak lakossága 1970 óta közel 71 százalékkal csökkent, egyrészt az elvándorlás, másrészt a halálozás miatt. Az elvándorlás ugyan a 90-es években lassult, de a kétezres évek első évtizedében újra megindult, ráadásul az idősek jelenleg háromszor annyian vannak, mint a fiatalok. Így nézett ki az elnéptelenedés az elmúlt negyven évben:
A folyamatosan csökkenő lakosságszám egyre jobban meglátszódik az adott településeken. Míg 1990-ben a háztartások háromtizedében élt egy személy, addig 2011-re az arányuk már a negyven százalékot is meghaladta, azaz közel minden harmadik ember egyedül él ezeken a településeken. Ez amúgy, még ha nem is ekkora mértékben, de országos jelenség: egészen 2011-ig Magyarországon kétszemélyes háztartásból volt a legtöbb, a népszámlálás azonban kimutatta, hogy már országosan is az egyedülélők vannak többségben. A családméret csökkenése mellett azonban van még valami, ami sokkal inkább hatással van a kis falvak elnéptelenedésére. Ez pedig a családokban lévő gyerekek száma. 2011-re összességében megfeleződött a gyerekek száma ezeken a településeken. Egy olyan falu sincs, ahol több a gyermekes család a tíz évvel korábbi állapothoz képest, Iborfián, Debrétén és Tornabarakonyban pedig évtizedek óta nincs egy gyerek sem.
Ez azt is jelenti, hogy szépen lassan ezek a települések elöregednek. A hatvan éven felüliek száma itt 12 százalékkal nagyobb az országos átlagnál.
Ráadásul a falvak népének közel fele nem keres pénzt, azaz nyugdíjas vagy járadékos. A foglalkoztatottak aránya csak 29 százalék, és az ő nagy részük sem a településen talált munkát, hanem ingázik. Sorjáznak a lakatlan házak A két népszámlálás között eltelt időben 8 százalékkal több lakás, illetve ház lett az országban, kivéve a kistelepüléseken. Ott 4,9 százalékkal csökkent a lakások száma. 28 helyen egyáltalán nem költözött új lakó egy házba sem, és a többi településen is csak néhány átadás történt. Ezzel párhuzamosan viszont megnőtt az üresen álló, vagy idényszerűen használt lakások, házak száma.
Ezeken a kis településeken a házak 43 szézaléka lakatlan. Libickozmán és Tornabarakonyban ez az arány meghaladja a 70 százalékot, azaz tízből hét lakás üresen áll. Mivel nem épülnek új lakások, ezért a régiek folyamatosan öregszenek. Döntő többségük a második világháború előtt épült. Somogydöröcskén és Horváthertelenden pedig a 65 évnél idősebb lakások aránya több, mint a 90 százalék.
A lakáshelyzetnél sokkal rosszabb az infrastruktúra. Az egyetlen közlekedési eszközzé ezekben a falvakban egyre inkább az autó válik. Ez nem meglepő, mással szinte lehetetlen megközelíteni a félreeső településeket.
Az egyes települések különböző távolságra fekszenek a járások központjainak számító városoktól. Külsősárd helyzete például jó, hisz csak négy percre van a járásközponttól, míg Velemér 44 percre. A falvak felében van vegyesbolt, a másik felében viszont csak mozgóbolt érhető el.
A turizmus lenne a kiút
A KSH szerint ezeknek a kisfalvaknak az életszínvonalát nagyrészt az határozza meg, hogy rendelkeznek-e valamilyen vonzerővel, például turisztikaival. Vendéglátóhely 17 településen van, Borgátán például 6 üzletből 5 étterem és büfé. Ez azzal magyarázható, hogy közel van Sárvárhoz, és a termálvíz sok turistát vonz a környékre.
A KSH szerint a vizsgált nyugat-magyarországi kistelepülések nagy része üdülőfalu, vagy alkalmas arra, hogy üdülőfaluvá alakuljon. A legtöbb ugyanis nagyon szép környéken fekszik. Ezt a vonzerőt azonban még nem teljesen tudták kihasználni.
Az elnéptelenedő településeken a népszámlálás adatai szerint 210 tényleges tevékenységet folytató vállalkozást regisztráltak. Ez jóval kevesebb az országos átlagnál, az azonban látszik, hogy ezek a vállalkozások leginkább a szolgáltató szektorban helyezkednek el, és ezen belül is főleg a vendéglátással, az ingatlanügyekkel és az egészségügyi szolgáltatásokkal foglalkoznak.
Szálláshelyből azonban így is kevés van, bár folyamatosan nő a számuk. 2012-ben csupán 32 faluban lehetett megszállni, hétköznapi értelemben vett szálloda pedig csak öt településen volt. A magánszállásadók száma azonban tíz év alatt megduplázódott, a vendégek száma a 3,3-szeresére, a vendégéjszakáké 4,4-szeresére emelkedett. Külföldiek viszont alig jöttek, így a kistelepülések főleg a magyar turistákat érdekelik.
- Albert Ákos | abcug.hu -
Babos tészta, túrós tészta, rántott lé vakaróval, ilyen ételek jutnak a szegények tűzhelyére. Aki közmunkás, annak gyakrabban kerül hús, de az is inkább csak vakaróval. Körbenéztünk Szakácsiban, ki mit tud főzni hó végén.
Frissen gyűjtött gomba, pörköltnek való máj, otthon termett paprika és fagyasztott répa. A Baranya megyei Besencén jártunk utána, mire elég egy szegény család pénze, néhányan pedig azt is megmutatták, mi van a hűtőjükben a hónap végén. Íme a besenceiek hűtőinek tartalma, itt pedig a családokról olvashat, akiknek havi pártízezer forintból kell megélniük.
Hiába dolgoznak megfeszítetten, a pénzük jó része már a hónap elején elfogy, kiürül a hűtő, a lukas kazánt pedig képtelenek megjavíttatni. Hajnalkának kabátban kell mosogatnia a konyhájában, Szilágyiné pénze minden hónap 10-éig tart ki, Marika pedig mindig pontosan számon tartja, hány tojás van a hűtőjében. Besencén jártunk utána, mire elég a szegények pénze.
Tudta, hogy Magyarország egyik legkisebb faluja festői szépségű, mégse járnak oda turisták? És csak tizen lakják, mégis bezárkózva élik az életüket a helyiek? Debréte az ország egyik leggyorsabban elnéptelenedő települése, tízévente megfeleződik a lélekszáma. A falu mégis tele van izgalmakkal, a környéket egy kanos szamár tartja rettegésben, a polgármesterségért pedig négyévente hatalmas harc folyik. Ismerje meg Debrétét és a lakóit!
