Most akkor kik sztrájkolnak, és mit akarnak?

Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza – Megszámolni is nehéz, hányféle szakszervezetben, mozgalomban és platformban küzdenek a tanárok hónapok óta az oktatás helyzetének javításáért. Van, aki inkább a gyerekekről beszél, mások fizetésemelésért küzdenek, egymást érik a tüntetések, a polgári engedetlenségek és a sztrájkok, a következő éppen pénteken lesz. Könnyű elveszni köztük, ezért most összegyűjtöttük, kik tiltakoznak, és mit akarnak. Szurovecz Illés cikke az Abcúgon.

Április 15-én, pénteken kétórás figyelmeztető sztrájkot tart a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Elsőre azt hihetnénk, hogy ez a március 30-i egyórás polgári engedetlenség folytatása, de ez csak részben igaz, mert azt a Tanítanék Mozgalom szervezte, amely most támogatóként van jelen. Ha hozzátesszük, hogy április 20-ra a Pedagógus Szakszervezet (PSZ) egész napos sztrájkot hirdetett, végképp teljes a zavar. Vesszen el velünk a dühöngő tanárok hálójában!

Semmi sem teljesült, mégis megállapodtak

Az egész 2012-ben kezdődött, amikor a PDSZ, a PSZ, az Oktatási Vezetők Szakszervezete és a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet sztrájkbizottságot alakított. (Ez a sztrájktörvény 2010-es módosítása óta nehezebb, mert a közszolgáltatók csak akkor sztrájkolhatnak, ha előtte megállapodtak a még elégséges szolgáltatás mértékéről.)

A sztrájkbizottság ellenezte az iskolák közelgő államosítását, kérte a pedagógus-életpályamodell felfüggesztését és 20 százalékos emelést követelt a közalkalmazotti bértáblán. Néhány hónappal később, 2013 elején megállapodtak Balog Zoltán emberierőforrás-miniszterrel, és írásban rögzítették az együttműködés kereteit. A kormány azonban semmit sem valósított meg a követelésekből, amit Galló Istvánné PSZ-elnök is elismert a sztrájkbizottság nevében. Be kellett látniuk azonban, hogy a kormány elképzeléseit nem tudják megváltoztatni, de legalább részt akartak venni az átalakításban. Gallóné a sztrájkbizottság nevében akkor azt mondta, olyan garanciát kaptak a kormánytól, amely védeni fogja több tízezer pedagógus álláshelyét.

Egyórás munkabeszüntetés március 30-án

A kisebbik szakszervezetnek, a PDSZ-nek nem tetszett, hogy a kormány fittyet hányt a követeléseikre, ezért kimaradtak a megállapodásból, és külön sztrájkbizottságot alakítottak. A másik három szervezet viszont Pedagógus Sztrájkbizottság néven azóta is tárgyal a kormánnyal. Ennek sok eredménye nem volt, egymást érték a hírek a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) működésképtelenségéről, az esztelen bürokráciáról, a tanárok adminisztrációs kötelezettségeiről és a diákok túlterheltségéről.

Az iskoláktól jött a valódi tiltakozás

Ezt elégelte meg idén januárra a miskolci Herman Ottó Gimnázium tantestülete, amely nyílt levélben fordult a kormányhoz. Azt írták, káosz uralkodik az egész oktatási rendszerben, nem világos, hogy ki működteti az iskolákat, a bürokrácia miatt pedig lassan tanítani sincs idő. A levelet Pilz Olivér, az iskola Közalkalmazotti Tanácsának elnöke kezdeményezte, akivel akkor interjút is készítettünk.

Pilz már ekkor belengette egy országos hálózat szervezését, de talán ő sem gondolta volna, hogy a levelük lavinát fog elindítani az országban. Januárban több száz iskola jelezte az ország különböző pontjairól, hogy egyetért a hermanosokkal, a tanitanek.com oldalon pedig ömleni kezdtek a panaszok. Bár a levélben szó volt a fizetésekről, a gyorsan terjedő tiltakozási hullám főleg a gyerekek jövőjéről szólt, amivel könnyen megszólították a szélesebb közvéleményt is.

Februárban több ezres tüntetést tartottak Miskolcon, amit hivatalosan a PSZ szervezett, de a PSZ-es és PDSZ-es vezetőkön kívül felszólalt Pilz Olivér és Pukli István, a zuglói Teleki Blanka Gimnázium igazgatója is, aki kezdettől fogva a leghangosabban állt ki a nyílt levél mellett, és azonnal a Klik megszüntetését követelte. (A vele készült interjúnkat itt, a róla szóló portrécikkünket pedig itt olvashatja).

A kormány Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár menesztésével és egy gyorsan összehívott köznevelési kerekasztallal próbálta hűteni a kedélyeket. Ebben a PSZ az évek óta tartó tárgyalásokra hivatkozva nem vett részt, a PDSZ-vezető Mendrey László pedig először azért hirdetett bojkottot, mert rajtuk kívül főleg a kormány számára kedves szervezeteket hívtak meg. Aztán mégis meggondolta magát, az első ülés után pedig kifejezetten pozitívan nyilatkozott. Néhány nap múlva mégis azt mondta, hogy hibázott, amikor elment a tárgyalásra, és mivel a kerekasztal nem legitim, a továbbiakban nem vesznek részt benne.

A kerekasztal azóta is ülésezik, de a kormány jóformán magával egyeztet, hiszen a legfontosabb tiltakozók nem hajlandóak elmenni rá. Így a hermanosok akciójából kinőtt Tanítanék Mozgalom sem, amelynek három képviselője Pilz Olivér, Pukli István és Törley Katalin, a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium tanára.

25+12+12=49

Február 13-án jött az első Kossuth téri tüntetés, amit a Gallóné-féle Pedagógus Sztrájkbizottság szervezett, miután nem sikerült megállapodni a kormánnyal a februárban kiadott 25 pontos követeléslistájukról, hiába tárgyaltak róla órákig a demonstráció előtti napon is.

A Tanítanék Mozgalom kezdeményezésére közben létrejött a a Civil Közoktatási Platform (CKP), amelyben a PSZ, a PDSZ mellett több más civil szervezet is részt vesz, de egyelőre nem sikerült leülni a kormány képviselőivel. Bár a CKP-ban a tiltakozó tanárszervezetek együttműködnek, most úgy tűnik, mintha elcsúsznának egymás mellett a követeléseik.

Miközben a PSZ 25 pontjából öt foglalkozik a gyerekekkel, öt a fenntartással, kettő a szervezési kérdésekkel, tizenhárom pedig a pedagógusokkal, addig a CKP 12 pontjának többsége például a tanulói terhek csökkentéséről, a roma szegregáció megszüntetéséről és a különleges bánásmódot igénylő gyerekek méltányos ellátásáról szól. Fizetésemelésről egyáltalán nincs benne szó. A március 15-i budapesti vonulást már a Tanítanék Mozgalom szervezte, ahol két hetet adtak a kormánynak, hogy bocsánatot kérjen az elmúlt években megfélemlített emberektől. Mivel erre nem került sor, március 30-án országszerte egyórás polgári elégedetlenségi akciót tartottak.

A március 15-ei pedagógustüntetés | Fotó: Magócsi Márton

Itt újabb két hetet adtak a kormánynak, hogy üljenek le a CKP-val, ami azóta sem jött össze. Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője április elsején azt mondta, 15-én kétórás polgári elégedetlenség jöhet, amit több szakszervezet is támogat. Ezt azóta meg is hirdették, de nem a Tanítanék Mozgalom, és nem is a CKP, hanem a PDSZ szervezi. Ez alkalomból ők is írtak 12 pontot, így a tiltakozó tanárok összesen már 49 pontba sűrítették a követeléseiket, amelyek közt persze van átfedés. A Tanítanék Mozgalom támogatja a PDSZ-t, és feketekockás napot hirdetett arra a napra, felszólította az embereket, hogy az utcán támogassák a tanárokat.

Eközben a PSZ egész napos, országos sztrájkra készül április 20-án, mert a 25 pontból csak 20 esetében közeledtek az álláspontok a kormánnyal. A sztrájkot hivatalosan négy követelés miatt szervezik, amiben nem közeledtek az álláspontok. Ezek a következők:

Galló Istvánné április 7-én a TV2 Mokka című műsorában azt mondta, azért épp ezeket választották, mert a sztrájktörvény alapján csak a munkavállalók gazdasági és szociális érdekei miatt lehet sztrájkot hirdetni.

Mi lesz pénteken?

Mendrey László, a PDSZ elnöke az Abcúgnak azt mondta, a pénteki kétórás sztrájk jogszerű megmozdulás lesz, ellentétben a Tanítanék Mozgalom legutóbbi, egyórás polgári elégedetlenségével. “Aki sztrájkolni akar, annak ugyanúgy be kell mennie az iskolába, mint máskor, azzal a különbséggel, hogy nem veszi fel a munkát” – mondta. Vagyis a sztrájkolóknak a gyerekekre sem kell felügyelniük, viszont nem mehetnek ki tüntetni az iskola elé, mert az már polgári elégedetlenségnek számítana. Mendrey úgy tudja, több helyen a szülők készülnek utcai akciókkal.

Mendrey szerint egyelőre nem lehet megtippelni, hányan fognak részt venni a sztrájkban, de csak szerdán 8-10 intézményből kapott olyan hírt, hogy egész napos fizetésmegvonással fenyegették a tanárokat, miközben a törvény szerint csak a sztrájk idejére nem jár bér. Azt mondta, a fenyegetések általában a Kliktől érkeztek, de volt, ahol az igazgató utalt rá, hogy nem örülne a sztrájkoló pedagógusoknak. Szerdán több budapesti iskolát is megkerestünk az ügyben, de a legtöbb helyen egyelőre nem tudták, hányan fognak tüntetni.

A szakszervezet elnöke úgy látja, a tiltakozók egységes célért küzdenek, legfeljebb a módszereik térnek el, így attól sem fél, hogy a közvélemény elveszne a sok szervezet és követelés közt. “Mindannyian az oktatás rendszerszintű átalakításáért küzdünk. Az, hogy most 2-3 sávban haladunk, nem okoz problémát, és szerintem előbb-utóbb ki fog alakulni egy egységes irány” – mondta.

Péntekre hirdettek szolidaritási akciót Sándor Máriával, a fekete ruhás nővérrel is. Az ápolónő arra kérte az egészségügyi ágazat szereplőit, hogy április 15-én fekete ruhában és fekete szalaggal mutassák ki szolidaritásukat a pedagógusokkal.

- Szurovecz Illés | abcug.hu -

Kiterjesztené a PSZ az április 20-i sztrájkot

Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza – Az egész napos országos pedagógussztrájk mellett a pedagógusok sztrájkbizottsága azt kezdeményezi, hogy április 20-án délben öt percre országszerte "álljon le az élet" - jelentette be Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.

A szociális ágazat is sztrájkol április 20-án

Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza – Sztrájkfelhívást tett közzé április 20-ra a Szociális Ágazati Sztrájkbizottság, amely többek közt a pedagógus életpálya kiterjesztését, béremelést és rendszeres érdekegyeztető tárgyalásokat követel. A sztrájkot arra a napra hirdették, amikor a pedagógusok is munkabeszüntetéssel készülnek.