Romagyilkosságok - Az eljáró bíró kizárását kérte újból az elsőrendű vádlott

Budapest, 2012. március 2., péntek (MTI) - Újabb kizárási indítványt nyújtott be a romák elleni támadássorozat ügyében eljáró bírói tanács elnöke, Miszori László ellen az elsőrendű vádlott a Budapest Környéki Törvényszéken folyó büntetőper tárgyalásán pénteken. 

Kiss Árpád a per szerdai zárt tárgyalásán történtek és egyéb "tudomására jutott információk" miatt terjesztette elő kizárási kérelmét - közölte Miszori László a dokumentumot ismertetve.

Szerdán a bíróság pszichológusokat hallgatott meg tanúként, és Miszori László a meghallgatásuk idejére zárt tárgyalást rendelt el, mert - mint akkor mondta - a tanúk meghallgatásán a vádlottakról a nyilvánosságra nem tartozó személyes adatok is felmerülhetnek.

A pénteken benyújtott kérelem szerint szerdán a zárt tárgyalás elrendelésekor a teremben helyet foglaló, az ügy nyomozásában is részt vevő nyomozót - a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársát - a bíró megkérte, hogy maradjon a helyiségben.

A bíró - mint Kiss Árpád írta - akkor magyarázatként előadta, hogy az NNI alkalmazottjai azért vannak rendszeresen jelen a tárgyalóteremben, hogy "civil, fegyvertelen rendőrként a tárgyalás biztonságát szavatolják".

A tanács elnöke azt is mondta, hogy az NNI nyomozói a törvényszék elnökének utasítására tartózkodnak a tárgyalóteremben.

Az elsőrendű vádlott szerint a bíró a tárgyalás közben "kommunikál és metakommunikál a nyomozókkal", ami - mint írta - teljes mértékben elfogadhatatlan. Továbbá, értesülései szerint a nyomozóhatóság tagjai a bírói irodájában felkeresik Miszori Lászlót, és befolyásolják a tárgyalás menetét.

Kiss Árpád szerint az előbbiekben felsoroltak azt bizonyítják, hogy "a nyomozóhatóság és a tanács elnöke között folyamatos informális kapcsolattartás zajlik". "Azért kérem a tanácselnök kizárását, mert a kapcsolata a nyomozóhatósággal (...) a bírói függetlenségét megkérdőjelezi" - közölte.

Miszori László a kérelem ismertetését követően kijelentette: "továbbra sem érzem magam elfogultnak, és nem járulok hozzá a kizárásomhoz".

Közölte, a szerdai zárt tárgyaláson tájékoztatást adott arról, hogy miért van jelen több civil rendőr a tárgyalóteremben. Tájékoztatást adott arról is - mint mondta -, hogy a biztosítással kapcsolatos intézkedéseket a törvényszék elnöke szervezte meg.

Miszori László tudatta továbbá, hogy bent maradhatott volna a rendőrség képviselője a zárt tárgyaláson, de azt kérte, hogy hagyja el a helyiséget. A zárt tárgyalást kifejezetten az első- és másodrendű vádlott érdekében és kérelmére rendelte el - jegyezte meg.

Miszori László ellen már többször nyújtottak be a per során a vádlottak kizárási kérelmet. Legutóbb Kiss István másodrendű vádlott tavaly november 23-án indítványozta a büntetőügyben eljáró tanács két hivatásos bírójának kizárását. Miszori László a február 21-i tárgyaláson közölte, hogy a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon elutasított egy az első- és másodrendű vádlott által korábban benyújtott kizárási kérelmet.

A pénteki tárgyaláson két tanút hallgattak meg a besenyszögi fegyverrablással kapcsolatosan, valamint tanúkihallgatáson készült jegyzőkönyveket ismertettek. Levetítettek továbbá egy tanúmeghallgatásról készült videofelvételt is. A felvételen egy idős tarnabodi nő arról beszélt, hogy 2008. szeptember 29-én látta, amikor két, fekete overállba öltözött, fekete maszkot viselő ember felváltva lövéseket ad le egy házra, majd az ő házára is. Mint elmondta, a lövések betörték házának az ablakát, ahol állt. Őt nem találták el, de az üvegszilánkok beterítették.

A felvételen arról is beszélt, hogy látott egy harmadik embert is, de az nem fekete ruhát viselt.

A per szerdán folytatódik.

A romák elleni, hat halálos áldozatot követelő fegyveres és Molotov-koktélos támadások ügyében Kiss Árpádot, a testvérét, Kiss Istvánt, valamint Pető Zsoltot és a vád szerint az utolsó két gyilkosságban sofőrként közreműködő Csontos Istvánt előre kitervelten, aljas indokból, több emberen, részben sok ember életét veszélyeztetve, részben tizennegyedik életévét betöltött személy ellen elkövetett emberölés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolják.

A vád szerint a négy férfi a besenyszögi fegyveres rablás és a debreceni menekülttáborra leadott lövések mellett kilenc településen támadt romákra: 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, majd 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön, augusztus 3-án Kislétán támadtak fegyverekkel és gyújtópalackokkal romákra. A kislétai és a tiszalöki bűncselekményben egy-egy, Nagycsécsen két ember halt meg, Tatárszentgyörgyön egy 27 éves férfit és 5 éves kisfiát lőtték agyon, miközben felgyújtott házukból menekültek.