Magyarország

2011.12.29. 09:26

Jogszabályváltozások - Átmeneti szabályok vonatkozhatnak az időközi választásokra

Budapest, 2011. december 29., csütörtök (MTI) - Január 1-jén hatályba lép az új választójogi törvény, először alkalmazni azonban csak a következő általános parlamenti választásokon fogják, addig a most érvényes szabályok maradnak irányadók azzal, hogy az időközi országgyűlési képviselő-választások választókerületi beosztását törvényben határozza meg az Országgyűlés. A például az ajánlószelvény-gyűjtés szabályait is rögzítő választási eljárásról szóló sarkalatos törvény megalkotását tavaszra ígéri a kormányoldal.

Budapest, 2011. december 29., csütörtök (MTI) - Január 1-jén hatályba lép az új választójogi törvény, először alkalmazni azonban csak a következő általános parlamenti választásokon fogják, addig a most érvényes szabályok maradnak irányadók azzal, hogy az időközi országgyűlési képviselő-választások választókerületi beosztását törvényben határozza meg az Országgyűlés. A például az ajánlószelvény-gyűjtés szabályait is rögzítő választási eljárásról szóló sarkalatos törvény megalkotását tavaszra ígéri a kormányoldal.

A választójogi törvény decemberi elfogadásával a parlament úgy döntött: ha a január 1-jét követő általános választás - azaz várhatóan 2014 tavasza - előtt időközi országgyűlési képviselő-választást tartanak, a Ház külön törvényben határozza meg a szükséges választókerületi beosztást.

Ennek oka, hogy az Alkotmánybíróság a jelenlegi választókerületi beosztásról szóló minisztertanácsi rendeletet az év végével megsemmisítette, előírva, hogy a választókerületek határait törvényben állapítsák meg. Az új választási törvényben ez megtörtént, de az új beosztást először csak a törvény hatálybalépését követő általános választáson alkalmazzák majd. Így azonban, tekintettel az Országgyűlés jelenlegi összetételére, az addig esedékes időközi voksolásokon - ha lesz ilyen - még a 176 egyéni választókerületen alapuló területi beosztást kellene figyelembe venni, ezt a joghézagot pedig csak törvényben szüntetheti meg a parlament.

A következő országgyűlési választás eredményeként 199 tagú lesz a parlament. Az új szabályok szerint a vegyes választási rendszer egyfordulóssá alakul, eredményességi küszöb pedig nem lesz: mandátumot az a jelölt szerez, aki a legtöbb érvényesen leadott szavazatot kapta, függetlenül a megjelentek számától.

A mostani 176 egyéni választókerület helyett a jövőben 106 lesz, a területi listák megszűnnek, így töredékszavazatok csak az egyéni választókerületekben képződhetnek, és azokat hozzáadják a párt listás szavazatainak számához. Ugyanakkor az egyéni választókerületben mandátumot nyerő jelölt után is jár majd töredékszavazat a győztes pártjának, az első és a második helyezett szavazatszáma közötti különbségnek megfelelő mennyiségű. Az országos listáról 93 mandátumot osztanak ki, méghozzá a jelenlegihez hasonló módon.

A jogszabály alapján listát az a párt állíthat, amely - legalább kilenc megyében és Budapesten - minimum 27 egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított. Ehhez választókerületenként ezer ajánlószelvényt kell gyűjteni. A parlamenti küszöb öt százalék maradt.

A határon túli magyarok szavazati jogot kapnak, de a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok csak pártlistára szavazhatnak. A nemzetiségeknek kedvezményes mandátumszerzési lehetőségét biztosítottak, ha pedig ez nem sikerülne nekik, nemzetiségi szószólót küldhetnek a parlamentbe.

- MTI - 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!