Magyarország

2011.12.12. 15:19

Általános vitára alkalmas a nemzeti vagyonról szóló törvényjavaslat

Budapest, 2011. december 12., hétfő (MTI) - Általános vitára alkalmasnak találta a nemzeti vagyonról szóló törvényjavaslatot hétfői ülésén az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottsága.

Budapest, 2011. december 12., hétfő (MTI) - Általános vitára alkalmasnak találta a nemzeti vagyonról szóló törvényjavaslatot hétfői ülésén az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottsága.

 

A képviselők 17 igen és három nem szavazat mellett találták általános vitára alkalmasnak a javaslatot.

Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára kiemelte: a nemzeti vagyonról szóló törvény alapját az Alaptörvényben meghatározott, a nemzeti vagyonra vonatkozó előírások képezik. Az Alaptörvény ugyanis kinyilvánítja, hogy az állam és a helyi önkormányzatok vagyona nemzeti vagyon.

A nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit pedig sarkalatos törvény határozza majd meg. Emlékeztetett: az Alaptörvény rögzíti azt is, hogy az állam kizárólagos tulajdonának és kizárólagos gazdasági tevékenységének körét, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon elidegenítésének korlátait és feltételeit szintén sarkalatos törvény rögzíti. Hozzáfűzte: a nemzeti vagyonhoz tartozik a földvagyon is, de az azzal való gazdálkodást a Nemzeti Földalapról szóló törvény szabályozza majd.

A képviselők felvetéseire reagálva elmondta: a nemzeti vagyonról szóló törvényjavaslat összhangban van a közszolgálati törvénnyel, az energetikai tárgyú törvényekkel, és egyéb jogszabályokkal is. A javaslat szerzett jogokat nem érint - emelte ki Hegmanné Nemes Sára.

Elmondta azt is, hogy sok részletszabályt az állami vagyonról szóló törvény szabályoz, amely továbbra is hatályos marad, és összhangba hozzák a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezéseivel. Az országleltár elkészítése jelenleg is folyik, vélhetően 2012 végére készül el - mondta el az államtitkár ugyancsak kérdésre válaszolva.

Babák Mihály (Fidesz) úgy vélekedett, hogy a nemzeti vagyon négy csoportba sorolása biztosítja a vagyonvédelmet és a közfeladatok biztonságos ellátását.

Nyikos László (Jobbik) szerint a törvény semmit nem old meg, maximum "kipipálják" a sarkalatos törvényt, és az érdemi részleteket a vagyon törvényben szabályozzák.

A bizottságban vita alakult ki az államháztartási törvényhez benyújtott módosítók kapcsán az államháztartás ellenőrzésének rendszeréről, főként arról, hogy az államháztartást kormányzati szinten többek között a kormányzati ellenőrzési szerv, vagyis a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) kontrollálja.

Veres János (MSZP) szerint olyan szervezetet akarnak feljogosítani, amely komolytalan szervezet, és az elmúlt másfél évben olyan megállapításokat tett, amelyek nevetségesek, politikai megrendelésre készültek, és "torz, téves, hazug" információkat rögzítenek. A képviselő szerint felháborító az Állami Számvevőszék (ÁSZ) kivonása az ellenőrzésből, és hiányolja a javaslatból, hogy az ellenőrzött nem reagálhat a vizsgálatok eredményeire.

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára úgy reagált, hogy a KEHI mindig is ellenőrizhetett állami vagyont.

Nyikos László (Jobbik) is "kakukktojásnak" nevezte a KEHI-t a magyar ellenőrzési rendszerben, "ilyen ellenőrző szervezet a világon nincs" - mondta, majd "szakmailag teljesen értelmetlennek" nevezte a szervezet működését. Úgy vélekedett, hogy a KEHI az 1950-es években létező Állami Ellenőrzési Központhoz hasonlítható.

Vágó Gábor (LMP) szerint a KEHI körüli vita még inkább alátámasztja azt, hogy nem az államháztartási, hanem egy külön törvényben kellene rögzíteni az ellenőrzéssel kapcsolatos szabályozást; és így vélekedett Veres János is.

Az ülésen megvitatták Magyarország pénzügyi stabilitásáról szóló törvényjavaslat módosítóit is. Veres János elmondta, ők is egyetértenek azzal, hogy csökkenteni kell - és minél gyorsabb ütemben - az államadósságot és az államháztartási hiányt, ugyanakkor a javaslatot úgy módosítanák, hogy ez nem csak később, hanem már a jelenlegi kormány idején is teljesíteni kelljen. Az ellenzéki képviselő szerint az, hogy a következő két-három évben nem kell tartani a csökkenő államháztartási hiányt, szembemegy a hétvégi csúcson kikristályosodott európai uniós trendekkel is.

Márton Attila (Fidesz) szerint Veres János, korábbi pénzügyminiszterként aktívan közreműködött abban, hogy Magyarországon drasztikusan megnőtt az államadósság, illetve abban, hogy az első pénzügyi válság idején 2008-2009-ben semmit nem tudott tenni a kormány az ország helyzetének stabilizálása érdekében.

Cséfalvay Zoltán reagálásában hangsúlyozta: 2016-ig a konvergenciapálya van érvényben, és az nagyon határozott hiánycsökkentést fogalmaz meg. A módosítóban foglalt javaslat, - amely szerint a 2016-os büdzsében kellene alkalmazni először az adósságcsökkentési szabályt - arról szól, hogy anticiklikus politikát lehessen folytatni, így vagyis amikor nagyon alacsony a gazdasági növekedés, akkor az államadósság további csökkentése ne jelentsen további tehet, amikor azonban növekedési időszak van, akkor határozottan le kell építenie a kormánynak az adósságot.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!