2011.09.27. 18:33
OGY - Eltérő vélemények a vörösiszap katasztrófa felelősségéről a bizottság és a tulajdonosok között
Budapest, 2011. szeptember 27., kedd (MTI) - Jelentősen eltér a kolontári katasztrófát vizsgáló bizottság és a Mal Zrt. tulajdonosainak véleménye a vörösiszap-ömlés okozta tragédia felelősségéről - mondta Kepli Lajos, a bizottság elnöke, a Jobbik képviselője kedden a testület zárt ülését követően újságíróknak.
Budapest, 2011. szeptember 27., kedd (MTI) - Jelentősen eltér a kolontári katasztrófát vizsgáló bizottság és a Mal Zrt. tulajdonosainak véleménye a vörösiszap-ömlés okozta tragédia felelősségéről - mondta Kepli Lajos, a bizottság elnöke, a Jobbik képviselője kedden a testület zárt ülését követően újságíróknak.
A vörösiszap katasztrófát vizsgáló bizottság kedden a meghívottak kezdeményezésére zárt ülésen hallgatta meg a Mal Zrt. tulajdonosait.
A zárt ülés elrendeléséről Ferenczi Gábor, a Jobbik képviselője nemmel voksolt, a többiek igennel szavaztak.
A bizottság a Kolontár melletti vörösiszap-tározó átszakadása miatt bekövetkezett környezeti katasztrófával kapcsolatos tulajdonosi stratégia értékelésről, intézkedéseiről, a hasonló esetek megelőzését szolgáló javaslatokról hallgatta meg Tolnay Lajost, Bakonyi Árpádot és Bakonyi Zoltánt, a Mal Zrt. tulajdonosait.
A zárt ülést követően Kepli Lajos újságíróknak kiemelte: azért döntöttek a zárt ülés mellett, mert így hozzáfértek azokhoz a jövőbeni információkhoz is, amelyeket a tulajdonosok üzleti titoknak tartottak.
Az elhangzottak alapján Kepli Lajos hangsúlyozta: jelentősen eltér a bizottság és a Mal Zrt. tulajdonosainak véleménye a felelősségről. A Mal tulajdonosai egyáltalán nem éreznek felelősséget a katasztrófa bekövetkezéséért, szerintük ők a jogszabályok szerint mindent megtettek. Továbbra is ők szeretnék a gyárat üzemeltetni, de bizonyos állami szerepvállalásra készülnek, mert enélkül nem tudnák működtetni a céget - ismertette Kepli Lajos.
A vizsgáló bizottság elnöke szerint az állam részben vagy egészében szerepet vállal a timföldgyár működtetésében, hiszen az eddig több tízmilliárd forintot költött a helyreállításra.
Kepli Lajos kitért arra, hogy Bakonyi Árpádot szembesítették korábbi nyilatkozataival, amelyekre - az elnök szerint - már másképpen emlékezik a tulajdonos. Például kiderült, hogy a korábban Bakonyi Árpád által hivatkozott KEHI jelentés helyett az elkészítéshez általuk adott háttéranyagról beszélt.
A bizottság elnöke vitatta, hogy a Mal által közölt 300-400 ezer köbméter kiömlött vörösiszap valóban annyi lett volna. Az elnök szerint ennél mindenképpen többnek kell lennie a kiömlött vörösiszapnak, mivel a tulajdonosok által mondott mennyiség nem okozott volna ekkora katasztrófát a településeken, illetve óriási eltérés van a hatóság által a környezetvédelmi bírságnál megjelölt 1,8 millió köbméter között.
Ruttner György ügyvéd, a Mal Zrt. jogi képviselője a zárt ülés után elmondta: sikerült jó néhány félreértést tisztázni, de ennek részleteiről nem nyilatkozott. Szerinte a tulajdonosok érdemi választ adtak a tragédia előzményeire, illetve a katasztrófa utáni munkálatokra, kárelhárításra.
A jogi képviselő tájékoztatása szerint a tulajdonosok jelezték a bizottságnak a környezetvédelmi hatóság a cégre rekord összegű, 135 milliárd forintot meghaladó bírságot szabott ki. Ennek megfizetésére sem a Mal, de egyetlen magyar cég sem lenne képes - tette hozzá.
A Mal Zrt. vitatja a határozatban szereplő tényállást, a jogalapot, és még ezen a héten fellebbezést nyújt be ellene, és ha nem változtatnak a határozaton, akkor a cég bírósághoz fordul.
Ruttner György elmondta: a tulajdonosok szerint a kiömlött anyag nem hulladék, mert további technológiai folyamatot terveztek még vele.
Ezzel szemben Kepli Lajos úgy vélekedett, hogy a vörösiszapot hulladékként kell kezelni, mivel az a tározóból kiömlött, emiatt a hulladékgazdálkodási törvény vonatkozik rá. Jelezte: a tulajdonosok sem veszélyesnek, sem hulladéknak nem tekintik a kiömlött vörösiszapot, mert szerintük ez technológiai víz, amit visszaforgatnak a termelésbe.
Kérdésre válaszolva Ruttner György elmondta: a cég tulajdonosai szerint környezeti katasztrófa következett be Kolontárnál, ahol talajtörés történt, a természeti jelenségnek több oka lehet. Megjegyezte: a száraz technológia bevezetése folyamatban volt a katasztrófa előtt, azóta az átállás realizálódott. Egyáltalán nem tartják indokoltnak semmilyen bírság kiszabását, mivel a cég nem érzi magát felelősnek - tette hozzá.
- MTI -