Külföldi sajtó Magyarországról - "háború és béke", devizahitelek

Bukarest, Bécs, Berlin, London, 2011. szeptember 14., szerda (MTI) - A Kárpát-medencében, a nemzet peremvidékén és a más országok határain belül élő magyarok nagyon szeretnék, ha a nemzet központjában, a jelenlegi magyarországi határok között egyszer már béke lenne, Magyarország ugyanis az utóbbi több mint másfél évtizedben állandóan harcban áll - írja a bukaresti Új Magyar Szó (ÚMSZ) szerdai vezércikkében Székedi Ferenc.

Ha nem volt elég az, hogy több, egymást követő nemzeti ünnepen könnygáz terjengett a pesti utcákon, vagy ezt követően a szavazófülkék lángoltak a forradalmi hevülettől, majd az országadósság és a munkanélküliség ellen kellett csatasorba állni, az uniónak pedig megmutatni, hogy nem akármilyen fából faragták a bajvívásra mindig kész magyar vitézt, most az országot kell megvédeni az olyan alattomos támadók ellen, akik a "devizahitel", az "uzsorakamat", a "létbizonytalanság", a "csökkenő életszínvonal" feliratú fegyvereket vonszolják magukkal.

A nemzet peremvidékén senki nem várja azt, hogy Magyarország önmagába roskadjon. A harci kiáltások helyét vegye át az a gazdaság- és társadalomszervezés, amely képes jólétet, megbízható jövőt biztosítani a polgárainak - olvasható a cikkben.

A bécsi Kurier jegyzetírója, Stefan Galoppi üdvözölte az osztrák kormány tiltakozását a devizahitelek rögzített árfolyamon való végtörlesztéséről szóló terv miatt, ugyanakkor hiányolta az európai reakciókat. Az osztrák kormány szokatlanul élesen és szokatlan egyértelműséggel reagált, egyelőre azonban egyedül van ezzel.

"Hol vannak a nagy európai politikusok, akik felvilágosítanák alapvető tévedéseiről Orbán Viktort?" Egy mégoly lenyűgöző kétharmados többség sem jogosít fel a többség zsarnokságára, az európai alapjogokat senki sem igazíthatja az igényeihez, a túlzott nemzeti büszkeség és az ellenségképek buzgó ápolása válság idején nem helyettesíti a felelősségteljes és fair politikát - írta.

Nem EU-szankciókról van szó, azok már Ausztria esetében is kudarcnak bizonyultak - utalt a szerző a 2000-es osztrák kormányalakítás időszakára. "De a rossz irányba tartó fejlődést, ami Magyarországon is zajlik, nem szabad tétlenül tudomásul venni" - vélekedett a Kurier cikkírója.

Nem csak magyar bankokat érint

A német konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung gazdasági részében Reinhard Olt kommentáló elemeket tartalmazó tudósításban foglalkozott a devizahitelesek végtörlesztésére vonatkozó kormányzati javaslattal, hangoztatva, hogy Magyarország a frankhitelek kockázatait a bankokra kívánja hárítani.

Olt utalt arra, hogy a javaslat a magyar bankok mellett az osztrák Raiffeisen bankot, valamint az Erste bankcsoportot is érinti. A cikkíró beszámolt arról: az Európai Bizottság várhatóan megvizsgálja, hogy mindez miként egyeztethető össze az európai joggal.

Ugyanezzel a témával foglalkozott szerdai számában a Financial Times Deutschland is. A német üzleti napilap utalt arra, hogy a hazai hitelezők adósságai egy részének elengedésével kapcsolatos tervek az Európai Unió, valamint a szomszédos Ausztria részéről ellenállásba ütköztek.

Bátor kísérlet

A devizahitelesek megsegítésére bejelentett akciótervről közölt értékelést kelet-európai blogrovatában a The Economist.

A vezető brit hetilap írása szerint az, hogy Orbán Viktor megoldása bátor kísérletnek tekinthető-e a gordiuszi csomó átvágására, vagy pedig vakmerő gazdaságpolitikai hazárdjáték, "attól függ, hogy kit kérdez az ember".

A The Economist szerint ha az összes devizaalapú hitelt beváltanák, annak költsége hozzávetőleg 5 milliárd eurót tenne ki, ami a magyar GDP-érték 5 százaléka, és "csak valamivel több, mint a legnagyobb magyar bank, az OTP piaci tőkeértéke".

A lap idézi a kormányfőt, aki a kockázatokról szólva kijelentette, hogy a külföldi bankok az egyösszegű végtörlesztésről szóló javaslattól függetlenül is folyamatosan csökkentik magyarországi hitelezéseiket, és kivonják profitjukat.

A The Economist szerint ez igaz: az MNB legutóbbi kimutatása szerint az osztrák és az olasz bankok - a térség legnagyobb bankpiaci szereplői - csökkentik finanszírozásaikat Magyarországon, más környező országokban azonban nem. Az írás szerint ugyanakkor az elemzők zöme ezt a bankokra kirótt különadóval magyarázza.

A folyóirat szerint nem sok szimpátiát érdemelnek azok a bankok, amelyek lebecsülték a devizahitelezés kockázatait. A törvényt azonban bármilyen tőlük telhető módon be fogják tartani, és ebbe beletartozik az a lehetőség is, hogy lehúzzák a redőnyt - áll a The Economist blogjában.