Magyarország

2011.05.11. 19:56

A kisebbségek helyzete, az alkotmány és a médiatörvény volt a fő téma az Emberi Jogi Tanács Magyarországról szóló ülésén

<p>Háromórás vita keretében tanácskozott az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa az emberi jogok magyarországi helyzetéről. A szerdai genfi ülésen Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára számolt be a magyar álláspontról, majd 28 tagország képviselője tette fel kérdéseit és fogalmazta meg ajánlásait a témával kapcsolatban.</p>

A felszólalók többsége a kisebbségek - elsősorban a romák - magyarországi helyzetére, a médiatörvényre és az új alkotmányra helyezte a hangsúlyt.

A budapesti kormány kulcsfontosságú prioritásának nevezte az egyetemes emberi jogok védelmét a tanácskozáson a magyar delegációt vezető Balog Zoltán, hangsúlyozva, hogy az új alkotmány mérföldkő a magyar jogállamiság történetében és az emberi jogok tekintetében. Az államtitkár bevezetőjében utalt arra is, hogy a magyar külpolitikai fontos eleme az emberi jogok és szabadságjogok nemzetközi védelme és előmozdítása.

A vitában ezt követően megszólaló országok képviselői általában üdvözölték az emberi jogok területén tett magyar erőfeszítéseket, ám számos felszólaló kérdéseket és ajánlásokat fogalmazott meg a kisebbségvédelemmel, az alkotmánnyal és a médiatörvénnyel kapcsolatban. Elfogadhatatlannak nevezte például a svájci képviselő, hogy erőszakos cselekedeteket követtek el Gyöngyöspatán élő romák ellen, és aggodalmát fejezte ki Franciaország képviselője is a szélsőséges csoportok romák elleni fellépése miatt. A norvég felszólaló eközben azt hangsúlyozta, hogy erősíteni kell a diszkriminációellenes intézkedéseket, de hatékony fellépést sürgetett Csehország, Németország és Ausztria képviselője is.

Romakérdés: nem csak Európát foglakoztatta


Nem csak az európai országokat foglalkoztatta a kérdés: India képviselője felszólalásában a romákkal szembeni diszkriminációval kapcsolatos növekvő nemzetközi aggályokra figyelmeztetett, míg Kanada azt javasolta, hogy Magyarország a közintézményekben való munkavállalás segítésével bátorítsa a romák és más kisebbségi csoportok társadalmi integrációját. Az Egyesült Államok képviselője a romák nehéz lakhatási körülményeire, az iskolai szegregációra, az egészségügyi rendszerhez való hozzáférés nehézségeire, a munkavállalókkal szembeni diszkriminációra és politikai képvisetük hiányosságaira figyelmeztetett.

A kisebbségek védelmével kapcsolatban ugyanakkor nem csak a romák helyzetét érintették a felszólalók: többségük a nők esélyegyenlőtlenségét és a szexuális orientáción alapuló diszkriminációt is kritizálta. Az Egyesült Államok, Svájc, Belgium és Norvégia mellett Franciaország képviselője is kritikát fogalmazott meg, kifogásolva, hogy az új alkotmány 15. cikkelye rendelkezik az eltérő szexuális orientáció miatt elkövetett jogsértésekről.

A Magyarország számára megfogalmazott kérdések és ajánlások másik nagy csoportja éppen ezzel, azaz az új alkotmánnyal foglalkozott. A német küldött kérdésként fogalmazta meg, hogy az új alaptörvény miért korlátozza az alkotmánybíróság jogkörét, és hogy tervez-e változtatni ezen a magyar kormány, de Olaszország is további információkat kért az alkotmánybíróság jogkörével kapcsolatos változásokról.

Szintén népszerű téma volt a vitában a magyar médiatörvény, amivel kapcsolatban a német felszólaló az ENSZ jelentéstevőjét idézve arra figyelmeztetett, hogy a jogszabályban még mindig vannak olyan elemek, amelyek nem illeszkednek a nemzetközi emberi jogi előírásokhoz. Hasonlóan nyilatkozott Belgium képviselője is, azt kérdezve, hogy a magyar kormány tervezi-e a jogszabály megváltoztatását, míg Olaszország a médiatanáccsal kapcsolatban fejezte ki aggodalmát, további információkat kérve arról, hogy hogyan garantálható a testület függetlensége. Az olasz képviselő emellett arra is választ vár a magyar kormánytól, hogy a magánnyugdíj-pénztári tagsággal kapcsolatos változások után hogyan biztosítják a dolgozók jogainak védelmét.

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa 2008. óta vizsgálja az emberi jogok helyzetét a világszervezet 192 tagállamában. Az egyes országok négyévente esnek át egy időszakos felülvizsgálaton. A Tanácsban péntek délután terjesztik elő a magyar emberi jogi helyzettel kapcsolatos jelentést, amelyet szeptemberben fogadhat el a testület.
- Független Hírügynökség -

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!