Dávid Ibolya után Herényi Károly is gyanúsított lett

Herényit társtettesként gyanúsították meg személyes adattal visszaéléssel, Dávid Ibolyát szintén személyes adattal visszaéléssel, illetve kényszerítéssel gyanúsítják. A lehallgatási botrány az MDF 2008-as tisztújításának idejére vezethető vissza, mikor a felvételek segítségével elütötték Almássy Kornélt a párt elnökjelöltségétől. Az ügyben Szilvásy György titokminiszter és Tóth Károly, a nemzetbiztonsági bizottság volt szocialista alelnöke is gyanúsított. Az UD Zrt.-ről azóta bebizonyosodott, hogy nem vettek részt az adatgyűjtésben.

Mint a Független Hírügynökség már hírül adta, két rendbeli személyes adattal visszaélés vétségével és egy rendbeli kényszerítéssel gyanúsították meg Dávid Ibolyát, aki vallomást nem tett, panasszal sem élt a gyanúsítás ellen. Annyit közölt, hogy álláspontja szerint nem követte el azokat a cselekményeket, amelyekkel gyanúsítják.

A Központi Nyomozó Főügyészség Herényi Károly kora délutáni gyanúsítotti kihallgatása után arról tájékoztatott, hogy őt társtettesként, személyes adattal visszaélés vétségével gyanúsították meg. Dávid Ibolya és Herényi Károly a gyanúsítások ellen nem tettek panaszt, de közölték, hogy álláspontjuk szerint nem követettek el bűncselekményt. Ezután mindketten megtagadták a vallomástételt.

A gyanúsítások lényege szerint a 2008. szeptemberében tett büntetőfeljelentés mellékletében két hangfelvétel volt, amik valahogyan Dávid Ibolyához kerültek. A telefonbeszélgetések felvételeit a Nemzetbiztonsági Hivatal készítette, titkos információgyűjtés közben. A felvételeken az UD Zrt. ügyvezetőinek és másoknak - például Demeter Ervin és Kövér László fideszes politikusok - a beszélgetései, személyes adatai voltak.

Az adatok felhasználásával az ügyészség gyanúja szerint Dávid és Herényi közvetítőkön keresztül sikerrel vették rá Almássy Kornélt, hogy visszalépjen az MDF elnökjelöltségétől.

Tóth Károlyt - a nemzetbiztonsági bizottság volt szocialista alelnökét - ugyanebben az ügyben kedden gyanúsították meg egy rendbeli "hivatalos személyként és felbujtóként elkövetett" különleges személyes adattal visszaélés bűntettével. Azért, mert rávette Szilvásy György akkori titokminisztert, hogy a felvételt adja át a bizottság tagjainak. A felvételre azért lett volna szüksége, mert szerinte azon a fideszes politikusoknak a lehallgatási botrányban való érintettségére vannak bizonyítékok. A titkos felvételek kezelésére nem lett volna jogosultsága és ezt tudnia is kellett az ügyészség szerint. A felvétel nyilvánosságra hozatala a fideszes érintettek lejáratását célozta a gyanú szerint.