Még az athéni demokrácia sem volt egészen tökéletes

A 18 éves fiatalok többsége még diák, valamelyik középiskola tanulói. A törvény szerint azonban már szavazhattak. De adódik-e alkalom az iskolában a választásról, a szavazásról beszélgetni, információkhoz jutni?

Ezt kérdeztük Szőke Rolandtól, az Avasi Gimnázium igazgatóhelyettesétől, egyben történelemtanárától. Mint mondta, leginkább a történelemórák alkalmasak arra, hogy a diákok különböző társadalmi rendszerekről és a szavazásról halljanak. A francia forradalom, az angol alkotmányos monarchia, az Egyesült Államok társadalmi berendezkedése ugyanúgy téma, mint a magyar választási rendszer. Bár ez utóbbi a 12. osztály utolsó tananyaga. A hatosztályos képzésben részt vevők már eljutottak ide, a többiek a télen, de legkésőbb tavasszal tanulnak a választásról.

Száz párt

– Saját tapasztalatom szerint a diákok már jóval a kötelező tananyag előtt érdeklődnek. Szeretnék tudni, hogy Magyarországon milyen szabályok vonatkoznak a szavazásra. Amikor azt tanuljuk, hogy az angolszász típusú rendszerben kétpártrendszer van, akkor azt firtatják, hogy nálunk akkor miért van „száz” párt. Ilyenkor elmondom nekik, hogy azért, mert az angoloknál csak egyéni indulókra lehet voksolni, nálunk viszont vegyes választási rendszer működik. De mi az a vegyes választási rendszer? – kérdezik. Az azt jelenti, hogy listán és egyéni jelöltre is lehet szavazni, magyarázom nekik. Amikor apa bemegy a szavazófülkébe ikszelni, akkor több szavazócédulát kap, attól függően, hogy milyen választásról van szó. Most például polgármesterjelöltekre és képviselőjelöltekre lehet voksolni, de az országgyűlési választáson pártlistára is. A diákok általában ezekre kíváncsiak – sorolta.

Jelezte: osztályfőnöki és társadalomismeret-órákon (ahol ilyen van) is téma lehet a választás, például a felelős állampolgárrá nevelés témakör keretén belül, de általában a történelemórákon tanulnak a választásról részletesen a diákok. Ebből dolgozatot is írnak, és érettségikérdés is.

Szőke Roland elmondta azt is, hogy a diákokat érdekli a politika, ez a történelemórákon is kiderül.

– Általában nagyon sarkos véleményük van a magyar politika szereplőiről. Érdekli őket, hogy mi és miért történik. Amikor az athéni demokráciáról tanulunk, már akkor is elmondom nekik, hogy teljes tévedés, hogy az tökéletes volt. Ott is jelentkeztek hibák, ahogy minden társadalmi rendszerben. A demokráciának nem az a lényege, hogy tökéletes legyen, de jelenleg a legjobb rendszerként tartják számon.

– A diákokban egyébként nincs félelem a választással kapcsolatban, órán gyakran vitatkoznak, megemlítve, hogy melyik politikus végzi jól vagy rosszul a munkáját. Vannak fiatalok, akik a szülők gondolkodása mentén választanak pártreferenciát, és vannak olyanok, akik gyökeresen másra voksolnak. Ez utóbbi egyébként korosztályos jelenség – állapította meg a történelemtanár.