Tizennyolc után csak nyolcat

A hazaiak arra készültek, hogy a Komló otthoni legyőzése után a 8. fordulóban meglepik az ugyancsak jó képességű játékosokból álló Tatabányát, ebből azonban – amint az később kiderült – nem lett semmit, pedig olyan első félidőt produkáltak, amelyre büszkék lehetnek.

Élvezetes volt

A meccs elején minden olyan elemet láttunk, amely ezt a sportágat jellemzi. Esett átlövésből és szélről szerzett gól, egymást követték a kivédekezett akciók és a lendítések, az eladott labdák és a parádés kapusalakítások. A borsodiak közül Mojsilov a háló előtt remekelt, támadásban pedig Jancsó, Horváth L. és Menyhárt vitte a prímet (9. perc: 7–5). Jól blokkoltak a hazaiak, akik csak Balogh Zs.-vel nem bírtak: a jobb átlövő (aki kizárólag támadásban volt a pályán) összes helyzetét értékesítette és büntetőit is bedobta. Sportszerű mederben haladt a csata, kiállítás csak három akadt az egész találkozón.

Valamennyi poszton sokat dolgoztak a játékosok, Jancsó közben „szemtelen” gólokat adott elő, labdái a lövés, az ejtés és a csavarás elegyét adták. Folyamatosan az MKC vezetett (22. perc: 14–12), és csak azért nem harcolt ki nagyobb fórt, mert Balogh Zs. elemében volt. A támadások rendre találattal végződtek (az első félidő harmincöt gólja a védőmunka hatékonyságát kritizálta), ezt különösen Vladan Matic viselte nehezen és időt kért, de a szünet előtti hajrában ezt tette Buday Dániel is. Gyakori cserékkel, nagy vállalkozó kedvvel és élvezetes kézilabdával zárult a kövesdiek szempontjából jól végződött szakasz.

Nagy fordulat

A második félidő nagy fordulatot hozott. A Grundfos csapata rájött arra, hogy a győzelem megszerzése érdekében sínre kell tennie védekezését. A 42. percig 3–7-es szériával fordítottak a dunántúliak, akik pompás átlövéseket adtak elő, míg a piros-fehérek támadójátéka minden volt, csak hatékony nem. Mesterük tanácskozási szünetet kért, majd úgy igyekezett orvosolni a bajukat, hogy egyenlő létszámnál mezőnyjátékosra váltotta kapusát, így többször is heten rohamoztak hat ellen, de ez a szakmai húzás sem eredményezett fordulatot (50. perc: 22–29). Bozovic és Komogorov sorra bevágta labdáit, és ez megnyugtatta a Tatabányát, amely ekkor már a játék minden elemében felülmúlta a kedvét veszített Mezőkövesdet. Egy üres kapus gól érkezett, ebből a fajtából több is jöhetett volna, de a türelmes vendégek biztosra mentek: ha hozzájuk került a labda, akkor a gyors célzás helyett az építkezést választották. A vége felé Menyhárt kárpótolta a nézőket, nagyon szépen kivitelezett kínai figurát mutatott be, de ez már csak szépségtapasz volt. Az MKC vereségét a kétszer tizenhét kapott gól mellett az okozta, hogy a szünet után csak nyolcszor tudta bevenni a vizitelő hálóját, de a vereség okozta fájdalmat azért tompította a több jó egyéni teljesítmény.

Jegyzőkönyv: Mezőkövesdi KC – Grundfos Tatabánya KC 26–34 (18–17)

Mezőkövesd, 620 néző. V.: Bíró, Kis O.

Mezőkövesdi KC: MOJSILOV – JANCSÓ (4), Stankovic (3), Szőllősi O. (–), HORVÁTH L. (4/2), Halilbegovic (2), MENYHÁRT (6). Csere: Pásztor I. (kapus), KOVÁCS B. (6), Gulácsi (–), Martins (–), Sárosi (–), Varjú (1), Radnic (–), Dávid M. (–). Vezetőedző: Buday Dániel.

Grundfos Tatabánya KC: BORBÉLY – Hornyák (1), Vranjes (1), Dénes J. (–), Ilyés (1), Bozovic (4), Ernei (1). Csere: Bartucz (kapus), Győri M. (2), BORZAS (3), Ancsin G. (3), BALOGH ZS. (11/3), SZÁSZ A. (4), Komogorov (3). Edző: Vladan Matic.

Kiállítások: 4 perc, ill. 2 perc.

Hétméteresek: 2/2, ill. 3/3.

Buday Dániel: – Megérdemelten nyert a vendégcsapat. Negyvenkét percig nagyon jól játszottunk, addig vitt minket a lendület és az akarat, sikerült eltüntetnünk a két csapat közötti különbséget. Utána a rutin és a lövőerő döntött a tatabányaiak javára. Küzdöttünk, hajtottunk, de a szünet után nem úgy ment a játék, ahogy akartuk. Egyébként gratulálok a csapatomnak, hiszem, hogy sok örömet szerzünk még a nézőinknek, ennek jegyében dolgozunk és megyünk tovább.

Sibalin Jakab (másodedző): – Két ellentétes félidőt láttunk. Az első játékrészben a mezőkövesdiek nagyon jól kézilabdáztak, mi tizennyolc gólt kaptunk, ez nagyon sok volt. A szünet után már csak nyolcszor került a hálónkba a labda, ráadásul nagyon eredményesen támadtunk.