boon.hu video

2024.04.19. 08:30

Két verseskötetét is bemutatta Kégl Ildikó - fotókkal, videóval

Csütörtökön a II. Rákóczi Ferenc Könyvtár vendége volt a miskolci költő.

Kégl Ildikó (b) könyvbemutatója

Fotó: Mogyorósi Zsolt Pipó

Pár nap különbséggel Kégl Ildikó két verseskötete is megjelent, az egyik Az Úr kertje kihűlt, a másik, kétnyelvű kötet Mint Jairus lánya/ Like JairusDaughter címmel.

„E verseskötet szerzője prózaíróként kezdte az irodalmi pályafutását. Finom artisztikus novelláiban már ott rejtőzött a költő, ezt több kritikusa is megállapította. Én magam is úgy éreztem, hogy költő írja a novellákat, és nem a novellista kezdett verseket írni” – ezzel a Fecske Csabától idézett gondolattal nyitotta a bemutatót B. Tóth Erika, az este moderátora. 

Különleges, hogy egy szerzőnek a 7. és a 8. kötete szinte egyszerre jelenik meg. Olyanok, mint az ikrek, mondja Kégl Ildikó és beszélgetőpartnere, mentora, barátja, Fecske Csaba József Attila-díjas költő szerint is sziámi ikerként nőtt össze a két kötet.

Műfajilag nem tudja magát behatárolni, számára az írás egy életmód, legyen szó tanulmányokról, esszékről, mesékről, novellákról vagy versekről. Az írás számára pótcselekvés, minden szituációban így tudja magát kifejezni. A szépirodalmi művek mellett az esszéírás is kiemelkedően fontos számára, mert vágya, hogy a közönség megismerje a kortárs magyar írókat – vallja a szerző. "Nem egy műfaj vagy műnem, hanem az írás áll közel hozzám, de talán a rövid versekben tudok leginkább kiteljesedni. Erre van időm" – teszi hozzá nevetve.

Édesanyja halála után fordult a versek felé

Fecske Csaba helyesbít: 

a versírás az élet, minden más pótcselekvés

 – mondja, és szavait a közönség soraiban ülők egyetértően, mosolyogva fogadják.

A kérdésre, hogy mikor és hogyan kezdett el verseket írni, Ildikó elmondta, hogy az édesanyja halála volt a fordulópont az életében, ekkor kezdett a versek irányába fordulni, úgy érzi ez a trauma tette őt költővé.

Az Úr kertje kihűlt című kötet három éve kapott támogatást, az tartja az első verseskötetének. Sokáig dolgoztak rajta: irodalmi folyóiratokban megjelent verseiből 70-80 költeményt adott Fecske Csabának szerkesztésre. A kötet létrejöttében két másik kortárs, szintén József Attila-díjas költő – akik a közönség soraiban foglaltak helyet – Finta Éva és Serfőző Simon is hatalmas segítségére volt. Baráti kapcsolatot ápol mind a három költővel, de a kötettel kapcsolatban vasszigorral dolgoztak elmondása szerint.

Ezzel szemben a másik, Mint Jairus lánya című kötet a kortárs magyar irodalom talán leggyorsabban elkészült kötete a kiadónak és műfordítónak – Gyermán-Tóth Mártának – köszönhetően. Decemberben két nemzetközi költészeti fesztiválra is meghívást kapott. A felkérések kapcsán merült fel benne, hogy annyi csodálatos költő van Magyarországon, de mivel csak magyarul jelennek meg a műveik, nem ismerheti meg őket szélesebb közönség. 

„Elképesztő ereje van a magyar kortárs költészetnek de nem tudjuk ezt megmutatni” – mondta el a hiánypótlónak szánt a kétnyelvű kötet kapcsán a szerző.

A művészet kerozinja a fájdalom

„Besüt a nap az emlékeimbe” – ez a sor már költővé tette Kégl Ildikót Fecske Csaba szerint. A sor a Málnafagyi című versből való, amit Mészöly Anna, a Miskolci Nemzeti Színház színművészének tolmácsolásában – több másik költeménnyel együtt – meghallgathatott a közönség.

B. Tóth Erika kérdésére, hogy költőként boldogan vagy szomorúan tud-e alkotni leginkább, azt válaszolta, hogy a traumák hozzák ki belőle az irodalmi szövegeket, ez alól talán csak a mesék képeznek kivételt: ezekben megmutatja humoros, ironikus, önironikus oldalát is.

„A művészet kerozinja a fájdalom” – fűzi a témához Fecske Csaba és közösen arra a megállapításra jutnak, hogy a legszebb irodalmi szövegek a fájdalmas dolgokból születnek, a boldogságot megéli a költő, a fájdalmat kiírja magából. 

Szóba kerül még – a számára kiemelkedően fontos – irodalomszervezői tevékenysége, az Irodalom a kertben/kávéházban/könyvtárban sorozat, amely több művészeti ág ötvözésével létrejött versszínház jellegű kötetbemutatókat takar. A sorozat létrehozásakor szerette volna, hogy ne csak a fővárosban legyenek nívós irodalmi estek, hanem az irodalomszerető miskolci közönség is megtapasztalhassa ezeket.

Jelenlegi legnagyobb – tavaly kezdődött és várhatóan 2026-ra elkészülő – munkája egy szakmai ösztöndíjprogram keretin belül Fecske Csaba monográfiájának elkészítése. 

Kégl Ildikó versei az életről szólnak, igazi élményköltészet, élő szövegtenyészeteket hoz létre, ezért tud hatni az emberekre

– hangzik el az utolsó mondatok egyikeként Fecske Csaba véleménye a költő hatásáról.

Kégl Ildikó köteteinek még két bemutatója lesz Miskolcon: május közepén egy művészeti est keretein belül és a júniusi könyvhéten.

 

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában