Sárospatakon is járt a forradalom költője

Megnyílt a „Petőfi és a szabadság pataki oroszlánjai” című időszaki kiállítás a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeinek Múzeumában.

A tárlat Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójára emlékezik, mégpedig elsősorban a nagy múltú kollégium szemszögéből idézve fel a költő sárospataki látogatásának körülményeit. Ezen kívül Petőfi munkásságának hatásairól is képet kaphatunk – közölte munkatársunkkal Pogácsásné dr. Kusnyír Éva, a kiállítás egyik kurátora. Hozzátette: az országban 89 Petőfi emlékhelyet tartanak számon és Sárospatak is szerepel ebben a felsorolásban. Petőfi Sándor 1847. július 9-én érkezett a zempléni diákvárosba, ahol egy éjszakát töltött el. Járt a kollégiumban, ott a diáksággal találkozott, éjszakára pedig Pálkövi Antal tanár látta őt vendégül – hangzott el a megnyitón. 

A múzeum munkatársa elmondta azt is, hogy a látogatásról tárgyi emlékek is fennmaradtak. Petőfi Sándor aláírta például a kollégium vendégkönyvét, valamint a kiállításon is látható az az ivótülök, amiből az intézmény kórusa kínálta borral az akkor már híres költőt. Ezen kívül a nagykönyvtár birtokában van egy Petőfi kézirat is, amellyel ugyancsak találkozhatnak a látogatók a tárlaton – tudtuk meg.

Begyalogolta az országot

Petőfi Sándor minden bizonnyal a magyar irodalom legtöbbet gyalogló alakja, hiszen gyakorlatilag az egész országot bejárta – közölte dr. Nyiri Péter, a széphalmi Magyar Nyelv Múzeuma igazgatója, aki megnyitotta a kiállítást. Amikor a vándorszínészettel próbálkozott, amolyan „garabonciás diákként” vándorolt és kereste az útját, miután azonban 1844-ben Pesten belépett az irodalmi életbe és elindította az írói-költői karrierjét, elismert szerző lett, akkor már tudatosan utazott – mondta. Hozzáfűzte: mindezzel egyrészt az volt a célja, hogy megismerje a hazáját, barátokat, kapcsolatokat szerezzen, másrészt jelenlétével is igyekezett megerősíteni Magyarország kulturális és történelmi emlékhelyeit. 

Az útjairól főleg könnyed, humoros, jól olvasható prózáiban emlékezett meg, de verseiben is visszaköszönnek az akkor szerzett benyomások – emelte ki a nyelvmúzeum-igazgató. Elmondta azt is Sárospatakra Miskolcról érkezett, majd Sátoraljaújhelybe és Széphalomba ment tovább.

A kiállítás másik kurátora, dr. Lapis József irodalomtörténész, a Sárospataki Református Teológiai Akadémia munkatársa nem tudott részt venni a megnyitón, az ő gondolatait Egeresi Gábor, a múzeum igazgatója közvetítette a résztvevőknek.

A kiállítás idén decemberig látható.