Száztíz év után talált újra egymásra a család

1910-ben vándorolt ki Amerikába egy sajószentpéteri (akkortájt) fiatalember két lánytestvére. A lányokról és leszármazottaikról hetven éven át semmit nem tudtak az itthon maradottak.

Hajdu Mariann

Szentiványi Sándor és felesége, Katalin a családi fotókkal

Fotó: Ádám János

Különös történetet produkál néha az élet. Olyat, mint például a sajószentpéteri Hámoros családé: száztíz év után talált újra egymásra a család két ága.

- Nagyapám leánytestvérei a férjeikkel 1910-ben vándoroltak ki a tengerentúlra - mesélte lapunknak Szentiványi Sándorné Katalin. - Előbb a férjek mentek, és amikor megteremtették kint az egzisztenciájukat, mentek utánuk az asszonyok, Mária és Erzsébet. A nagyapám kísérte ki őket és az akkor még egyetlen gyereket, a hároméves Ilonkát. A nagyapám többször járt kint náluk később, illetve eleinte ők is haza-hazalátogattak - folytatta a történetet Katalin. Közben előkerült a fényképalbum, s nézegettük az 1910-es, '20-as évek fotóit, képeket a kivándorolt lányokról, esküvői fotókat, portrékat. Évekig jöttek-mentek a levelek, csomagok, érkezett az alvós baba, bőr futball labda, gyönyörűszép ruhaanyagok és sok-sok fénykép. Aztán a kommunizmus idején teljesen megszakadt a kapcsolat. Úgy hetven évre.

Kicsit tartózkodva tekintettek egymása

- 2019 májusában történt. Jön a plébános úr, és kérdezi, nincsenek-e amerikai rokonaim. Mert volna itt két ember, akik Hámoros nevűeket keresnek

- emlékezett vissza a nagy napra Katalin. Kicsit tartózkodva tekintettek a korukbeli, 70-es házaspárra, de aztán lassan összeállt a kép.

Irene és Bob Európában nyaraltak abban az évben. Körutazáson jártak, és arra gondoltak, ha már itt vannak, ellátogatnak Magyarországra is, azon belül pedig Sajószentpéterre, ahonnan Irene családja származik. Budapestről taxival utaztak le a városba, és a katolikus templomnál álltak meg.

- Irene édesanyja korán meghalt, így nagymamája, Mária és a nénje, Erzsébet nevelte. A nagymama nem könyvből olvasott neki esténként, hanem fejből mesélt. Igaz történeteket a gyerekkorából. Azt mindig beleszőtte, hogy Sajószentpéteren a szülőházuk szemben volt a templommal

- magyarázta Katalin, hogy hogyan találtak rájuk Irene-k. A templom tehát meglett, sajnos a szemközti ház nem, mert azóta lebontották, parkoló épült a helyén. Az angolul némileg beszélő taxis segítségével felhívták a papot, aki elővette az anyakönyvet, majd Iréne féltve őrzött papírjai alapján rátalált a Hámoros- Szentiványi kapcsolatra. S mivel jó volt köztük a viszony, elvitte az amerikai turistákat a Szentiványi-házba.

Két fénykép: egy itt, egy ott

- Az első percekben csak néztünk egymásra. Se a név nem egyezett elsőre, sem az utca. De Irene előhúzott egy fényképet, rajta a nagyapám legnagyobb lánya volt díszmagyarban a férjével. Mutatta, az ő rokonait keresi. Én pedig már szaladtam is a komódhoz, mert már tudtam, ott van bent a fénykép párja, és már tértem is vissza az övé pontos másával.

Persze nagy volt az öröm. Ki gondolta volna, hogy száz év elteltével mindkettőjüknek megmaradt ugyanaz a fénykép? Hamar kiderült, hogy másodunokatestvérek, egymás nyakába borultak, s bár nem volt közös nyelv, amin beszélni tudtak volna, félszavakból, és a taxis segítségével megértették egymást.

- Mondtam nekik, csak káposztás tésztám van itthon, kérdeztem, elfogadják-e. Amint Irene meglátta, felkiáltott: mama, nénje! Kiderült, a nagymamája mindig ilyet főzött.

Jönnek-mennek a levelek

A család azóta is tartja a kapcsolatot. Jönnek-mennek a levelek, fényképek, sőt, Szentiványiék kisebbik fia, Péter és a felesége meg is látogatták az újra megtalált családtagokat odakint, Kaliforniában, St. Louisban. Ők - immár a következő generáció tagjai Irene gyermekeivel is jóban vannak - minden hónapban minimum egyszer (ehhez szigorúan ragaszkodnak) beszélgetnek is egymással.

Előzmények

Hámorosék története annak kapcsán elevenedett most föl, hogy alig néhány hete írt lapunk egy Facebook csoportól, amely akkor jött létre egy vadnai fiatalember, Szabon János kezdeményezésére az Óhazából az Újvilágba - Hungarian Roots & American Dreams néven. Azért alapították, hogy segítségére lehessenek egymásnak azok, akik tengerentúlra kivándorolt családjukat kutatják: ma már több mint 500 taggal rendelkezik a csoport. Szentiványiék olvasták a cikket, a fiúk pedig posztolta történetüket a csoportba, mi pedig megkerestük Katalint és férjét, kértük, meséljék el a történetüket. Katalinék most megjegyezték, az a mondat fogta meg őket a cikkben, hogy innen, vármegyénkből vándoroltak ki a legtöbben az 1910-es években Amerikába. A családi legendárium alapján ők is ugyanezt tapasztalták.