Ilyen volt Miskolcon a spanyolnátha

Pár évvel ezelőtt éltük meg a covid-járványt világszerte. Száz évvel ezelőtt egy másik betegség ütötte fel fejét: a spanyolnátha, ami Amerikából indult ki. "1918 márciusában jelent meg hivatalosan az amerikai Fort Riley támaszponton, ugyanis Albert Gitchell szakács jelezte, hogy a megfázás tüneteit érzi magán, majd lepihent. Még aznap több százan kerültek betegállományba, de a járvány bölcsőjéről megoszlanak a vélemények. Az azonban biztos, hogy az emberiség egyik legpusztítóbb járványának tartják, amiben több ember halt meg, mint például az I. világháborúban. Csak Indiában 17 millióan hunytak el spanyolnáthában, világszerte pedig csak becslések vannak: 50 és 100 millió közöttire teszik ezt a számot. A világ minden szegletébe eljutott, a covidnál a globalizáció következtében ez érthetőbb volt, mint száz évvel ezelőtt. Az emberiség 20-30 százaléka megfertőződött vele."

Miért volt spanyol az a nátha?

Elnevezése onnan ered, hogy az I. világháborúban elsőként Spanyolországban kapott kellő publicitást, hiszen ez az ország nem vett részt abban a világégésben. 

– magyarázta az amatőr helytörténész, aki elárulta, a betegség ellen sem gyógyszer, sem védőoltás nem volt.

Tünetei hasonlóak voltak a covidéhoz

Nátha, köhögés, étvágytalanság, fáradtság, bágyadtság, levertség, fej- és lábfájás, magas láz, félrebeszélés, eszméletvesztés, görcsös végtag-összehúzódás, oldalszúrás, szívdobogás, büfögés, szorulás vagy hasmenés, véres széklet. 

"A vírus orron és szájon át jutott be, tárgyak és állatok által is terjedhetett – sorolta Reiman Zoltán, aki elmondta, a szakemberek azt javasolták, hogy a beteg üres levest egyen, forralt és lehűtött vizet vagy gyenge teát igyon. Majd felolvasta a Friss Újság korabeli megjelent cikkét, miszerint az utcán egy cselédlányhoz egy rendőr hívta ki a mentőket, akik a járvány miatt nem jöttek ki (a covid alatt a háziorvos nem fogadta a lehetséges járványos beteget, a mentő minden esetben segített! – a szerk) – Majd a rendőr a Fertőtlenítő Intézettől kért segítséget. Ekkor már este fél 6 volt, a szakemberek pedig csak fél 9-re értek ki, amikorra a kór már el is vitte a lányt. Volt tehát, akinél az első tünet reggel jelentkezett, délután meg már holtan esett össze."

Nem vették komolyan

Eleinte próbálták elbagatellizálni a betegség veszélyét. Nem adtak felvilágosítást róla, nem nyilvánították járványnak. 

– hangzott el az akkori helyi tisztifőorvos szájából júliusban, amikor még valóban nem volt pusztító a vírus Miskolcon. Augusztusban arról számolt be a média, hogy üres a járványkórház, vége a tífusz és vérhas járványnak. Szeptemberben már híre ment annak is, hogy egy orvos megtalálta a gyógymódot a betegség kezelésére. A Reggeli Hírlapban az alábbi mondatok jelentek meg a spanyolnátháról: "A spanyolnátha barátaival lakik: Flex Titusszal és a jó öreg Kolerával együtt. Látogatásomkor az előszobában figyelmeztettek már, hogy rövid legyek, és tartsam be a spanyol etikettet. Olvastam a napokban, kezdtem szellemesen, hogy infánsságod itthagyja városunkat, sőt, Magyarországot is elhagyni készül. Ugyan, kérem, vágott ő erre közbe, micsoda őrültség! Aztán miért mennék el, mikor oly jól érzem magam itt. Na, hallja, új divatot csináltam. Mit gondol, X- vagy Y-nét nem ütné meg a laposguta, ha erről a Madrid-Párizs-Európai divatról lemaradna?!"

A történelem megismételte önmagát

Egy plakát tanúsága szerint Szentpáli István polgármester ugyanazokat kérte a lakosságtól, mint amik nemrég, a covid idején folytak a csapból: kézmosás, szellőztetés, zárt térben kevesen tartózkodjanak. "Csak fertőtlenítéssel és a fertőzöttek elkülönítésével próbálták kezelni a járványt. Miskolcon egy katonai barakkban biztosított a város egy külön pavilont a betegeknek. Harmincnyolc orvos küzdött az öt-tízezer betegért a hatvanezres városban, egy-egy vizsgálatra akár harminchat órát is kellett várni. Valójában csak az első őszi hónap végén hozták meg az első intézkedéseket, amik szintén nagyon hasonlóak voltak, mint amiket most ismertünk meg. Az iskolákat először szeptember 28-tól október 4-ig zárták be, de később január 2-ig maradtak otthon a tanulók a zárva tartás folytonos hosszabbítása miatt" – mondta az amatőr helytörténész.

Egy megbecsült emberre hallgatnak

A színházi és cirkuszi előadásokat csökkentették, majd meg is szüntették. 

"Október 20-án városunk legendás orvosa, Pfliegler Imre nyilatkozatában elmondta, ledöbbent a hatósági lezárogatások hallatán. 

Ennek a kifakadásnak köszönhetően zártak le végül mindent teljesen. Bezárták a kaszinókat, a templomokat és a kávéházakat. Három hónapon át volt súlyos a helyzet. A telefonközpont működése leállt egy időre, a Tiszai pályaudvaron pedig hatszáz vasutas esett ágynak. A villamoson maximum öt fő utazhatott ülve vagy tíz álló utassal közlekedhettek a kocsik, amiket minden végállomáson fertőtlenítettek."

További miskolci vonatkozások

A fertőzött családok nem mehettek volna ki, csak ezt akkoriban még nem ellenőrizték olyan szigorúan, mint most, és nem is tartották be. Reiman Zoltán elmondta, volt olyan eset, hogy az orvos ment egy beteghez az otthonába, ahol a másik szobában tíz-tizenkét vendéggel találkozott. 

"Miskolcon a spanyolnáthába augusztusban 13-an haltak bele, szeptemberben már 63-an, október közepéig pedig újabb 74 fő halálozott el. A Reggeli Hírlap közölte le a halálos áldozatok nevét és életkorát. November 27-én ugyanez az újság azt írta, hogy a hadifogságból hazaérkező katonák még egy adag spanyolnáthát behurcoltak a városba, így három nap alatt tizennégyen vesztették életüket. A Gordon városrész volt a legfertőzöttebb a zsúfoltsága miatt, ahol úgynevezett Mester utcák voltak, és a jelenlegi Vörösmarty városrész helyén volt. Állítólag innen indult ki a betegség Miskolcon" – mondta, majd hozzátette, városunkban végül mintegy háromszázan haltak meg spanyolnáthában.

Még a hírnév sem védte meg őket

Az amatőr helytörténész beszélt arról is, hogy belehaltak olyan hírességek, mint Ady Endre, aki szifilisszel is küzdött, Kaffka Margit költő tizenkét éves kisfiával együtt, Karinthy Frigyes első felesége, Judik Etel, valamint a miskolci Tüdős István püspök és Hídvégi Benő királyi tanfelügyelő. A járvány még később is pusztított, hiszen IV. Károly, az utolsó magyar király 1922-ben állítólag ugyanennek következtében halt meg Madeira szigetén.