Adjuk a másiknak magunkat, az időnket

A mostani, felgyorsult világban éppen ezért nagy szükségünk van ünnepre, egymás közelségére, szeretetére. A drága ajándékok helyett adjuk magunkat, az időnket, a szeretetünket, mert ez megfizethetetlen. Így gondolja Szőke Gábor, Ózd-Bolyok római katolikus plébánosa.

- Az emberek és Jézus Krisztus kapcsolata szorosabb ilyenkor, mint az év más szakaszában? 

- Talán erősebben összpontosul azáltal, hogy jobban figyelünk a másikra - jelentette ki Szőke Gábor. - Aki fontos számunkra, közel áll a szívünkhöz, azt megajándékozzuk. Készülünk arra, hogy ünnepi körülmények között találkozzunk vele, örömet szerezzünk neki. Mint Jézus Krisztus, aki a megváltást hozta el az emberek számára. Karácsonykor mi is valamit adunk a másiknak magunkból. Ez az érzés ilyenkor valóban erősebb mindenkiben. A Megváltó születésére készülünk, ezért igyekszünk csillogást csempészni a másik szemébe. Ilyenkor már javában figyeljük a rezdüléseit, a gesztusait, hogy kitaláljuk: vajon mire is vágyik, amit a fa alatt Szenteste átadhatok neki.

- Gondolom, erre sok személyes példája van. 

- Persze. Ebből a szempontból én is ugyanolyan vagyok, mint bárki más. Édesanyám egyszer említette, hogy neki is jó lenne egy olyan digitális óra, ami veszi a jelet, állítja magát, nem kell vele bajlódnia. Amikor elbúcsúztam tőle, magamban már nyugtáztam, hogy megvan a karácsonyi ajándéka. Erre vágyott, én pedig hegyeztem a fülem, figyeltem rá, hogy mindezt valahogy a tudtomra hozza. Így van ezzel mindenki. Ugyanakkor a belső hallás is fontos. Lehet, hogy a másik ki sem mondta, hogy mit szeretne, de ismerjük annyira, hogy magunktól is kitaláljuk a vágyát. 

- Ilyenkor többen járnak templomba is?  

- Az adventi időszakban vannak az úgynevezett rorate misék, amelyeket hajnalban, kora reggel tartunk. Szűz Mária tiszteletére, Krisztus eljövetelére várva. Fantasztikus élmény. Nem azért, mert fél ötkor már csörög az óra, és készülnie kell a papnak. Ugyanakkor van egy varázslatos hangulata. Sötétben megyünk be a templomba, és a felkelő nap fénye mellett jövünk ki, aminek a misztériuma számomra nagyon szép. Nyilván az emberek nem csupán ezért vállalják a korai kelést, hanem mert lelkileg szeretnének minél jobban felkészülni a karácsonyra. Ez is fontos. Hoznak egy áldozatot Istenért, amiért megajándékozta őket. Nálunk Ózdon nagyon sokan tesznek így, és valóban különleges varázsa van a gyóntatószék előtti sorban állásnak, valamint a prédikációnak is.

- A hétköznapi készülődés nem elég? 

- Bizony nem. Az, hogy feldíszítjük a fát, és szép ajándékokat csomagolunk, még kevés. Hogyha a szívünkben és a lelkünkben nem érkezik meg a karácsony, akkor mindez hiábavaló. Isten annyira szeret minket, hogy megajándékozott az Ő egyszülött fiával. Ez a szeretet pedig a keresztfán lett teljessé. Krisztus értünk halt meg, hogy a sötétségünket, a bűneinket eltörölje. Amikor ezt megértjük és az üzenetet befogadjuk, akkor érkezik meg igazán az ünnep. 

- Vajon elérkezik az emberekhez ebben a rohanó, olykor kegyetlen világban? 

- Akarok hinni benne. Úgy, ahogy a kisgyerek várja az angyalokat. Várja, hogy díszítsék fel a fát, szólaltassák meg a csengőt. Felnőttként is akarok hinni benne. Ha nem is az adventi időszak teljes időtartamára, de legalább Szentestére mindenkihez érkezzen meg Jézus Krisztus. Tudom, hogy előtte év végi hajtás van. Pörgés, rohanás, járjuk az üzleteket. Aztán a boltok bezárnak. Délutánra, az esti vacsorára elcsendesedik minden. Egy kicsit az idő megáll. Na, akkor kell megélnünk azt az érzést, hogy egymásra figyelünk, csak a család számít, semmi más. Fontos, hogy ezt megéljük, és hogy minél tovább vigyük az év többi napján. A szeretetnek ugyanis nem csak ekkor kell jelen lennie, de a karácsony arra is jó alkalom, hogy mindenkinek felhívja erre a figyelmét.

- A közös fadíszítés is meghitt pillanata az ünnepnek. 

- Pontosan így van. Karácsonykor csupa-csupa vallásos szimbólum jelenik meg. Az örökzöld, a tudás fája. Rajta a gömbök az almát jelképezik, amit Éva evett. A boák a kígyó, ami ráveszi erre. A szaloncukor az örök boldogság édessége. Az ajándékok pedig maga Jézus Krisztus. A fenyőfán és környékén kimondatlanul is ott van a szentírás üzenete. Amit az első tudás fáján az ember elveszített, karácsony éjszakáján Krisztus visszaadja. Mintha belépne az életünkbe és azt mondaná: hé, fiú, valamit elhagytál.

- A Karácsony hatalmas üzlet lett. A  áruházak már novembertől tele vannak a szebbnél szebb termékekkel, ajándékokkal. Felülírhatja mindezt az egyszerű szeretet? 

- Újra csak azt tudom mondani, szeretnék hinni benne. Akarok hinni, hogy felül lehet írni. Ismét egy személyes tapasztalat: nagy rohanásban voltam, és nem volt időm mindenkinek egyénileg ajándékot venni. Egy gyors masnit szereztem be, aminek, ha meghúzzuk a szélét, szép kötött dísz lesz belőle. Rákötöttem a nyakamra, és befeküdtem a fa alá. Rá kell éreznünk arra, hogy a legnagyobb ajándék mi magunk vagyunk. A férjünknek, a feleségünknek, a gyermekeinknek, a családunknak. Onnantól kezdve mindenki el tudja majd engedni azt a nyomást, ami a reklámokon keresztül ömlik ránk. Mi a családban hosszú évek óta  nem veszünk semmit. Nem tudom miért, egykoron így alakult. Számunkra az a lényeges, hogy leüljünk a fehér asztalhoz, beszélgessünk, és azokra gondoljunk, akik már előre léptek közülünk. Együtt vagyunk, a jelenlétünknek köszönhetően ezt a minőségi időt ajándékozzuk egymásnak.

- 2023-ban ez a legfontosabb üzenete a karácsonynak? 

- Ebben a bolond világban, amit most megélünk, nagyon fontos.  Oroszország, Ukrajna, Hamász, Izrael. Ezek akkora felkiáltójelek, amiket mindenkinek észre kell vennie. Nem az a lényeg, hogy mekkora földterületet veszünk, mennyi pénzünk van a bankkártyánkon, hiszen ezt bármikor elveszíthetjük. Azt az időt viszont, amit a másikkal tudunk tölteni, senki és semmi nem tudja pótolni. Nincs olyan súly, amivel ez mérhető lenne. Egyébként is, de most még kiélezettebben ez kell, hogy legyen a figyelmünk középpontjában. Értékelni kell a pillanatot, a jelent. Elképzelhető ugyanis, hogy valamelyikünk holnap már kilép, átlép a Fénybe. Éppen ezért értékeljük a jelent. Itt és most! Áldott ünnepet mindenkinek.