Veszélyes kutyafalkák nehezítik a borsodiak életét

Izsófalva csak egy azok közül a települések közül, ahol komoly gondot okoz, hogy a gazdák szabadon hagyják kóborolni kutyáikat, amelyekben legtöbbször nincsen chip és oltatlanok. A gazdis és a kóbor kutyák közös falkákba verődnek és megugatják a békés lakosokat, vagy megkergetik a kerékpározókat.

Bárhol feltűnhetnek

- Szomorú tény, hogy rengeteg kutya mozog szabadon településünkön, de senki nem vállalja, hogy az övé. Az ebösszeíráskor sem jelentik be őket és oltásra sem viszik el kedvenceiket az állatorvoshoz. Mivel nincs bennük chip, ellenőrizhetetlen, hogy ki a gazdájuk. Régen ez nem így volt, az oltási napokon nyüzsgött a rendelő. Egyébként ez nemcsak nálunk probléma, hanem szerte az országban, bár külföldön nem találkoztam ilyesmivel – osztotta meg szerkesztőségünkkel Ötvös Béla, Izsófalva nagyközség polgármestere. - Községünkben a legtöbb portán tartanak kutyát. Több helyen kontrollálatlanul szaporodnak, mivel nem ivartalanítják őket, ugyanis az pénzbe kerül. Ezek a tulajdonosok nem gondozzák megfelelően és kerítés mögé sem zárják be, illetve nem kötik meg háziállataikat. A szóban forgó ebek aztán az utcán kóborolnak, falkákba verődnek és veszélyesek lehetnek. Megugatják és utána erednek a biciklistáknak, akik leggyakrabban idős emberek.

Milliós pluszköltség

Nehéz a szankcionálás, mert nem lehet beazonosítani a felelőst.

- Mióta polgármester vagyok, mindössze egyszer volt arra példa, hogy bizonyítani tudtuk, hogy ki a hanyag gazda és eljárást indítottunk ellene. Ugyanis ez csak akkor lehetséges, hogyha látjuk az illető udvarán a korábban kint szaladgáló állatot. Harapásról eddig nem tudunk, de ez csak idő kérdése. A kódorgó kutyákat már nem győzi befogni a rudabányai ebtelep sem, amivel négy éve szerződést kötöttünk. Ezeket a gazdákat az sem érdekli, ha ilyen módon befogják és külföldre adják örökbe az állataikat. Minden évben milliós nagyságrendű az az összeg, amit kénytelenek vagyunk erre költeni. Az önkormányzat lényegében tehetetlen a jelenséggel szemben. Az ebtelep vezetője azt mondja, hogy 40 százalékkal növekedett a kóbor kutyák száma az egész országban és már az állategészségügyi telepek is telítettek – részletezte a polgármester.

Ivartalanítási akció kellene

Rudabányán és környékén körülbelül 20 településen, köztük Kazincbarcikán is a Borsod Állatvédő Alapítvány látja el az ebrendészeti feladatokat.

- Sajnos a legtöbb városi ebtelep – Miskolc, Ózd, Sátoraljaújhely - csak a saját városára koncentrál, ezért van szükség a mi tevékenységünkre is. Az a tapasztalatunk, hogy egyre több a kóbor kutya szerte az országban. A mi munkánk, az állatok egy részének befogása, lényegében tűzoltásnak tekinthető – mondta Egyed Zsolt, a Borsod Állatvédő Alapítvány ügyvezetője. - A probléma a lakosság felelőtlenségéből ered, de az önkormányzatokra ró komoly anyagi terhet, hiszen támogatás formájában segítenek minket az ebrendészeti munkában. Ráadásul az elmúlt két évben mindennek duplájára nőtt a költsége. Viszont kormányzati segítséggel tudtuk fejleszteni a telepet és 40 hellyel növelni a férőhelyek számát, ami így 120-ra nőtt. Bár a kapacitásnövelés sem megoldás hosszú távon. Mivel a vármegyében nagyon nehéz az örökbe adás, ezért sok kutyát külföldi gazdinak, vagy Pest megyébe, Dunántúlra adunk tovább, ami eleve plusz költség. Körülbelül 50-60 ezer forint mire egy kutya menetkésszé válik, és ehhez jön hozzá még a üzemanyagköltség. Tőlünk a kutyák 90 százaléka ivartalanul kerül ki. Szerződésben állunk a Budapesti Állatorvostudományi Egyetemmel, akik segítenek az ivartalanításban. Véleményem szerint a egész problémakörre csak egy országos ivartalanítási akció lehetne a megoldás. Akkor lehetne bízni abban, hogy nem nőni, hanem csökkenni kezd a kóbor állatok száma.