Iszlám: a háború, vagy a béke vallása?

Provokatív témáról tartott előadást az iszlám kapcsán Miskolcon, Sayfo Omar Ádám március elején az MCC Székházban, aki elárulta, hogy debreceni és református. Tabuk nélkül beszélt a világ második legnagyobb vallásának megalakulásáról és jogalkotásáról, amelyről számos tévhit terjed. 

Törzsi világban indult 

„Az iszlám keletkezése a 7. században az Arab-félsziget közepére tehető és Mekka városához kötődik. Arábiában ebben az időszakban törzsi társadalom volt” – mondta az előadó. „Akkoriban az igazságszolgáltatás és a társadalmi helyzet a törzshöz volt köthető, amely a tagok irányába véd- és dacszövetséget jelentett. Ha valaki nagy törzshöz tartozott és sérelem érte, azt megbosszulták. Viszont a törzsön kívüliek számkivetettek voltak.” 

Legfőbb zarándokhely 

Egy hatalmas meteorit, a Kába-kő lett a muszlimok szent köve Mekkában. 

„Régi vallási hagyomány szerint Ábrahám felesége, Sára a szolgálóját, Hágárt és a tőle született fiút, Izmaelt, aki később az arabok ősatyja lett, kiűzte a sivatagba. Azonban megjelent számukra Isten angyala és vizet fakasztott a sziklából. Ez a vízforrás a Zamzam kút, a mai napig működik Mekka városában. Mivel a sivatagban egy ilyen kút nagy érték, ezért település jött létre körülötte az egyébként törzsi Arábiában. Mekka félúton volt északról a Bizánci Birodalom és délről az akkori virágzó Jemeni Királyság között. Fontos állomása lett a kereskedő karavánoknak, ezért a kereskedelemmel foglalkozó Koreis törzs jelentős vagyonhoz jutott. Az ő kezelésükben volt a Kába szentély is, amely a Kába-kő körül alakult ki. Ez egy fekete meteorit. Úgy tartják, hogy ezt a követ Isten, arab nevén Allah, még Ádámnak küldte le, akit a muszlimok prófétának tartanak. A mohamedán hit szerint a kő eredetileg fehér volt, csak az emberek bűneitől fekete lett. A Kába szentélyben őrizték a törzsi bálványokat is és egy évben többször eléjük járultak a törzsek előkelői és adakoztak, amivel szintén a Koreis törzs vagyonát duzzasztották” – fejtette ki Sayfo Omar Ádám. 

Az igazságosság prófétája 

A törzsi konfliktusok és a monoteizmus iránti nyitottság miatt Medina városa fogékony volt Mohamed tanításaira. 

„Mohamed próféta a Koreis törzs szegény ágához tartozott és a társadalom, illetve a település perifériáján élt, de védte a származása. A helyzetében változás állt be, amikor feleségül vette egy gazdag kereskedőnek az özvegyét. Aztán elvonult egy hegyen, egy barlangba, ahol a muszlim hagyomány szerint Gábriel arkangyalon keresztül Allah meghívta prófétának, azért, hogy az Ő üzenetein keresztül elhozza az igazságosságot Mekkába és a világba. Ebben az időben a rabszolgaság bevett dolog volt. Egyre többen csúsztak le gazdaságilag és nagy szárazság is volt ekkoriban Arábiában, ami miatt sokan fellázadtak a Koreis törzs ellen. Mohamed a tanításaival szintén megkérdőjelezte az uralkodó törzs hatalmát, ezért veszélyessé vált számára Mekkában maradni. Északra, Medinába menekült, ahonnan anyai rokonságának egy része származott. Itt alapította meg az iszlám nemzetet: az ummát. Egyrészt Medinában a nagy számú zsidóság miatt egy istenhívő közeg alakult ki, ezért az iszlám tanítása könnyen befogadható volt számukra. Másrészt két törzs feszült egymásnak és szükségük lett egy külső békebíróra, aki igazságot tesz, mert hiányzott az államhatalom. Mohamed alkalmas volt erre és amíg élt, teljhatalmú uralkodó volt. Halála után a leszármazási ágán a kalifák kezdtek uralkodni” – tudatta az MCC Migrációkutató Intézetének munkatársa. 

Vallási alapú jogalkotás 

Az iszlám sajátossága, hogy az élet minden területét szabályozza. 

„Az iszlám törvényvallás, ami azt jelenti, hogy egy muszlimnak nem az Istenhez való viszonya számít, hanem az Ő szava és akarata. Az igazságszolgáltatás is vallási alapon történt. Az első jogforrás a Korán, amelyet a muszlimok Allah szavának tartanak. Ennek a passzusai körülbelül 20 év alatt születtek és európai szemmel számos ellentmondást tartalmaznak, amelyeket pró és kontra is lehet alkalmazni peres ügyek esetén. A második jogforrások a szunnák és a hádiszok, amelyek Mohamednek tulajdonított mondások és anekdoták. A harmadik pedig a közmegegyezés. Mivel az iszlám görög és keresztény területeket is meghódított, ahol már voltak vallási tradíciók, ezért a jogforrásaiba idegen elemek is bekerültek” – magyarázta a szakértő. 

Több rétegű konfliktusok 

Az iszlám világ rendkívül heterogén, ezért egységes ummáról nem beszélhetünk. 

„Az iszlám mostanra Ázsián kívül Afrikában és Európában van még jelen és mindenhol helyi formát öltött. A muszimok többsége az arab eredetű szunnita irányzathoz tartozik, amelynek nincs központja, hanem számos vallási iskola tartozik hozzá. A síta irányzat képviseli a perzsa iszlámot, amelynek központja Irán. Ők csak Mohamed vérségi leszármazottait ismerték el vezetőnek. Ebből az következik, hogy a Mohamed által hirdetett umma, az egységes iszlám nemzet, a mai napig is csak álom. Az iszlám világban az identitás és a lojalitás nem kizárólag a valláson múlik. Ugyanennyire meghatározó a nemzetiség, az etnikum, a regionális kötődés, a társadalmi osztály és a vérségi leszármazás. Az, hogy egy konfliktusban az identitásnak melyik rétege emelkedik a többi fölé, helyi adottságokon múlik. Ebből az is következik, hogy az előadás elején feltett kérdést, nem fogjuk tudni megválaszolni” – summázta a kutató.