Reformgondolatok az autósportért – A versenyző, IV. rész

A korábbiakhoz képest nagyon sok mindent másképp kellene csinálni a hazai autósportban, mint eddig. Legalábbis így gondolja Holczer Dániel, aki hosszú ideig volt a miskolci Balogh János navigátora, versenyzőtársa. Korábban más felállásban számos magyar - és nemzetközi futamon szerepelt sikeresen, de sportbíróként, sportfelügyelőként és volt elnökségi tanácsadóként is számíthatott rá a magyar rali és az MNASZ. Holczer Dániel a megújulás érdekében, összeállított egy nyolc pontból álló csomagot, amelyet egy interjú sorozatban igyekszünk vele részleteire bontani. A negyedik részben a versenyzőt állítjuk a fókuszba.

Tisztázzuk az elején. Nemzetközi mércével mérve milyen szinten vannak manapság a magyar autóversenyzők?

Jelen vagyunk a nemzetközi porondon. Zengő Zoltán csapata folyamatosan termeli a tehetségesebbnél tehetségesebb srácokat. Kiss Norbert számolatlanul nyeri a kamion EB címeket, de a többség egyértelműen a ralira kíváncsi. Na, itt nem állunk ennyire jól. Ugyanakkor, ha megvalósul a Mads Ostberg, Csomós Mixi együttműködés, akkor nagyot léphetünk előre, és számolni kell az Európa-bajnoki sorozatban (ERC) dobogóra esélyes magyar versenyzővel. Meggyőződésem azonban, hogy ettől sokkal többre vagyunk hivatottak és képesek. Csak egy példa: Bútor Róbert bebizonyította, hogy a kategóriájában akár egy világbajnoki futamot is meg tud nyerni, és ugyan a gentleman kategóriába tartozik, de László Zoltán is szép sikereket ért el a rali vb futamain. Ez eddig mind rendben van, csak kellene az utánpótlás!

Mennyire alakult ki részükre a futballhoz hasonlóan egyfajta menedzseri hálózat?

Ez ma Magyarországon csak a pályaversenyzésben létező fogalom, a raliban példátlan. Ebben a szakágban nincs olyan versenyzőnk, akit a nemzetközi porondon menedzselni lehetne. Nem tartunk ott. ifj. Tóth János óta gyári csapat egyetlen magyar pilótáért sem jelentkezett. Akkoriban felvillant annak a lehezősége, hogy magyar versenyző vegyen részt gyári alakulat színeiben a rally világbajnokságon. Ilyen rally pilótánk azóta sincs és ezen változtatni kell.

Vannak Eb-szereplő párosaink. Ez jelenleg a reális szint, és ha igen, akkor mi kellene a szintugráshoz?

Ez most a realitás. A szintugrás nagyon messze áll tőlünk. Bejártam a rali világbajnokság futamait Finnországtól Ausztráliáig, Portugáliától Svédországig. Nagyon messze vagyunk attól, hogy versenyzőnk gyári csapatban szerelhessen a földkerekség legrangosabb sorozatában. Ez jelen pillanatban nem reális, de azon kell dolgozni, hogy ezt a lemaradást minden szempontból csökkenteni tudjuk.

Fordítsuk meg a kérdést. A hazai ralinak az tesz jót, ha külföldön erősödnek a magyar párosok, vagy sokkal inkább annak örülnénk, ha a magyar bajnokságban lennének érdekeltek? Ebben az esetben ugyanis a hazai sorozat színvonala emelkedne.

Meggyőződésem, hogy a hazai bajnokságot kell felhúznunk. Nem csupán azért, mert a promóter és csapata máskülönben éhen halna, hanem azért, mert jelenleg a ralisport kihalása fenyeget. Ezt a tendenciát, ezt a hosszú évek óta tartó elvándorlást csak és kizárólag a versenyzőink, a csapataink itthon tartásával, az MNASZ támogatásával érhetjük el.

Fontos még a közelmúlt és a jelen sztárjainak a szereplése? Gondolunk itt Hadik Andrásra, Herczig Norbertre, Turán Frigyesre vagy éppen Bútor Róbertre. Vagy sokkal inkább már a Csomós Miklós és a Klausz Kristóf fémjelezte jelen, közeljövő a lényegesebb? Természetesen a legjobb versenyzői korban lévő Vincze Ferencről és Velenczei Ádámról se feledkezzünk meg.

Mindenkire szükségünk van. Ha kimondjuk, ha nem, a ralisport válságos időket él. Ezen csak és kizárólag úgy változtathatunk, ha ennek a folyamatnak az MNASZ az élére áll es kivezeti a versenyzőinket a válságból, a versenyzők pedig erősen összekapaszkodnak és nem engedik el egymást. Meg kell erősítenünk a hazai bajnokságot, ez ugyanis stabilizálja majd a rendezőket, visszatérnek a nézők és nagyobb esélyünk van arra, hogy támogatókat találjunk. Ez egy olyan körforgás, amelynek elemei egymást generálják. Ezért fogalmaztam úgy, hogy fel kell húzni a rally-t. Először nekünk kell tenni annak érdekében, hogy jobbra forduljanak a dolgok.

Mads Ostberg révén világbajnok versenyzett a magyar bajnokságban. Ez nyilván hatalmas eredmény, és hatalmas motiváció a magyar élmezőnynek. Szükséges újabb és újabb sztárok magyarországi megjelenése?

Minden lehetőséget meg kell ragadnunk ahhoz, hogy népszerűsíteni tudjuk az autósportot. Ha további külföldi versenyzőket tudnánk Magyarországra csábítani, azzal növelni tudnánk az érdeklődést és természetesen a színvonalat is. Ostberg példája mutatta, hogy a teljes magyar élmezőny számára mekkora kihívást jelentett a szereplése. Vincze Ferenc, Velenczei Ádám, Csomós Miklós, Turán Frici és a többiek is azt nézték, hogy legalább egy-egy szakaszon meg tudják szorongatni a világbajnokot. Ez pedig az ő teljesítményükön is sokat javított.

Hogy látod a márkasorozatok, az ORC, a Rally2 és a Rally3 helyzetét, ahonnan a szerényebb költségvetés ellenére ugyancsak kikerülhetnek jó kezű versenyzők? Mint ahogy a már általunk is többször említett Csomós Miklós is végig járta a ranglétrát.

- Ha őszinte akarok lenni, az ORC sorozat nélkül már nincs megfelelő létszám az ORB futamokon. Ezért nagy szükség van rájuk. Ezt a kérdést azonban egy másik oldalról is meg kell közelíteni, lassan ugyanis húsz lesz ebben a sorozatban az autók átlagéletkora. Ez nagy baj, csak sajnos senki nem akarja észre venni. A sportág nem halad a korral, a fejlődéssel, megállt abban az időben ahol egy évtizeddel ezelőtt hagytuk. Szerencsére azért van egy komoly pozitívum is, ami vitathatatlanul a korábbi szakágvezetés eredménye. A Rally2 létszáma jelentősen emelkedett, de úgy vélem, hogy három mezőny jelenleg felesleges az MNASZ rendszerében. Éppen ezért a Rally3-as párosokat a szövetség támogatása mellett fel kellene zárkóztatni, hogy a jövőben ők is a Rally2-t erősítsék.