Furmann Imrére emlékeztek

„Szeretnénk, ha közelebb kerülne hozzánk a személyisége" – hangzott el az egykori rendszerváltónak és az emlékezésnek szentelt rendezvényen.

A vetítővásznon Furmann Imre portréja. A beszélgetők: Spitzmüller Zita, dr. Pankucsi Márta és Furmann László, a néhai politikus, közszereplő, költő és közíró testvérbátyja

Fotó: Ádám János

Megemlékezést tartottak Nyékládházán csütörtökön délután a Furmann Imre Művelődési Házban, az intézmény névadójára emlékezve, az egykori közszereplő születésnapján. Az megemlékezésen egy rövidfilmet vetítettek le 2010 decemberéből, arról a napról, amikor az intézmény felvette Furmann Imre (1951-2010) nevét, ezzel is tisztelegve a település szülötte előtt.

„Mi, akik a házban dolgozunk nem nagyon ismertük őt személyesen” – mondta Spitzmüller Zita, a Művelődési Ház igazgatója. Hozzátette: Azért hívtak össze olyan embereket, akik ismerték Furmann Imrét személyesen, hogy segítsenek megismerni a munkásságát. „Ismerjük ugyan őt leírásokból, olvassuk a verseit, illetve találkozunk a szellemiségével, de konkrétan szeretnénk, ha közelebb kerülne hozzánk a személyisége” – hangsúlyozta Spitzmüller Zita.

A megemlékező beszélgetésen a rendszerváltó özvegye, dr. Pankucsi Márta jogász-szociológus is szólt, aki főként a néhai Furmann Imre személyéről beszélt az egybegyűlteknek.

Furmann Imre a rendszerváltó Magyar Demokrata Fórum (MDF) alelnöke, a Nemzeti Etnikai és Kisebbségi Jogvédő Iroda megalapítója volt. Később roma jogvédelemmel foglalkozott, ő hozta létre és vezette a Nemzeti Etnikai és Kisebbségi Jogvédő Irodát (NEKI). Haláláig az EBH elnökhelyetteseként dolgozott. Munkáját a "Köztársaságért, a jogállamért" díjjal ismerték el. Megkapta az Emberi Méltóságért Díjat, a belügyminisztertől az Áldozatvédelmi Díjat, és 2003-ban a Magyar Köztársaság Tisztikeresztjét.

A megemlékezés végén kötetlen beszélgetés formájában idézték Furmann Imre alakját.