Közeleg a határidő

2022.05.03. 07:00

Több adóforint kevesebb felajánlótól

A jövedelemadójuk 1+1 százalékáról idén május 20-ig rendelkezhetnek a magánszemélyek.

ÉM

Fotós: Shutterstock

Fotós: Shutterstock

Öt év alatt közel nyolcezerrel csökkent a személyi jövedelemadójuk 1 százalékának felhasználásáról rendelkezők száma Borsod-Abaúj-Zemplénben – derült ki a megyében működő civil szervezetek és egyesületek helyzetéről szóló beszámolóból, amelyet első alkalommal állított össze a megyei közgyűlés számára az Esély és Részvétel Közhasznú Egyesület.

A visszaesés okait nem taglalja a helyzetjelentés, de háttérbeszélgetésekből az körvonalazható, hogy szerepet játszhat ebben az is, hogy 2018-tól megszűnt a munkáltatói adómegállapítás, a jövedelemadó-bevallás elkészítésének terhét pedig levette az adózók válláról az adóhatóság. Az elektronikus formában megküldött tervezetet az adózónak csak jóvá kell hagynia, így viszont kimarad számára az a lépés, amelyben külön rendelkezhet arról, mi legyen a sorsa az adójából az egyházaknak és a civil szervezeteknek felajánlható 1+1 százaléknak. Az adófelajánlás ugyan nem kötelező, viszont aki élni kíván a civil szervezetek, alapítványok vagy egyesületek támogatásának ezzel a lehetőségével, annak külön nyilatkozatot kell tennie erről az adóhatóság felé. Idén erre május 20-ig van mód.

Számban az élen

A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlásából érkező források a Borsod-Abaúj-Zemplénben működő civil szervezetek bevételeinek alig 2 százalékát jelentik. Összességében azonban jelentős pénzről van szó: 2021-ben 85 ezer Borsod megyei adózó felajánlásából közel 507,8 millió forintot utalt át az adóhatóság a kedvezményezetteknek. Ez az összeg mintegy 70 millió forinttal haladta meg a 2020. évit, és 165 millióval az öt évvel korábbi 342,3 millió forintot. A dinamikus növekedés azonban meglepő módon nem annak tudható be, hogy egyre többen választanák tudatosan a patronálásnak ezt a végső soron egyszerű módját, hanem mindinkább az adózott keresetek növekedésének. A megyére is érvényes ugyanis az az országos trend, amely szerint az elmúlt öt évben folyamatosan csökkent az adójukról rendelkezők száma. Borsod-Abaúj-Zemplénben például közel 8 ezerrel apadt ebben az időszakban. Igaz, tavaly némi fellendülés volt tapasztalható, de jelentős az elmaradás a 2016-os szinthez képest.

A civil szervezetek, egyesületek és alapítványok számát tekintve Borsod-Abaúj-Zemplén a Budapestet is magában foglaló országos rangsorban a harmadik helyen áll, az ország társadalmi önszerveződő csoportjainak közel 6 százaléka működik a megyében. Az Országos Bírósági Hivatal névjegyzékében szereplő adatok szerint ez 3899 közösséget jelent. Jelentős részüket egyesületek és szövetségek alkotják (szám szerint 2390 ilyen van), míg a többi 1509 alapítványi formában működik. Az egyesületek több mint felét a szabadidős és hobbiklubok, a sportegyesületek, illetve a kulturális szerveződések teszik ki, míg az alapítványok közel kétharmada az oktatás, a szociális ellátás és a kultúra területén tevékenykedik.

Legtöbben félmillió alatt

Az, hogy ilyen jelentős számú szervezet működik a megyében, leginkább a térség adottságaival, a települések számosságával függ össze, mint a térségünkben élő lakosság önszerveződési hajlandóságával. Létrehozásukra és tevékenységükre azonban befolyással van egy-egy körzet társadalmi és gazdasági helyzete is, ezért jelentős különbségek vannak e tekintetben a kistérségek között. Egyfelől kimutatható, hogy a rossz életminőségi és jövedelmi viszonyok negatívan hatnak a társadalmi innovációra és a civil közösségek létrehozásának igényére, ugyanakkor ez számos térségben ellenhatásként jelentkezik: ott, ahol a kormányzati és a piaci szereplők nem tudják kielégíteni a társadalmi szükségleteket, megjelennek a hiányokat pótolni igyekvő civil társulások – fogalmaznak a beszámoló készítői.

A Borsod-Abaúj-Zemplénben működő szervezetek mintegy 9 százaléka pénz nélkül működik, további 3 százalékuknak pedig csak kiadásaik vannak. A szerveződések 60 százalékának a bevétele éves szinten 500 ezer forint alatt marad, míg a közhasznúsági feltételek között megjelenő 1 millió forintos bevételi határt mindössze egyötödük éri el. A pályázati források a nonprofit szervezetek bevételeinek alig 20 százalékát teszik ki. Jelentős azoknak az alapítványoknak és egyesületeknek a száma, amelyek fogadni tudják a magánszemélyek adófelajánlásait, amivel kisebb-nagyobb mértékben javítani tudják szolgáltatásaik feltételeit.

Közeleg a határidő

A jövedelemadó 1+1 százalékáról bárki rendelkezhet, aki adóbevallást ad, a magánszemélyeken túl az egyéni vállalkozók és az őstermelők is. Ennek módjáról és szabályairól idén is tájékoztató füzetet állított össze a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, amelynek honlapján nemcsak ezek az információk érhetők el, hanem az Adó/Szja 1+1 százalék menüponton belül a 2022-es rendelkezőévre bejelentkezett civil szervezetek listája is. Az alapszabályok közé tartozik ugyanis, hogy a magánszemély csak olyan szervezetet jelölhet meg kedvezményezettként, amely szerepel az adóhatóságnál regisztrált kedvezményezettek között.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában