„Ha sokalljuk az ötezer forintos akácmézet, akkor vásároljunk belőle, mert drágább lehet”

Nem sikerült túl jól a hazai méhészeti ágazatnak a tavalyi év. Ennek oka elsősorban az, hogy a legfőbb hazai méhlegelőknek számító akácosok friss rügyei áprilisban elfagytak, ami rányomta a bélyegét a világpiaci folyamatok miatt egyébként is megemelkedett árakra. A méhészek optimistán várják az idei szezont.

– Ismét veszteséggel indult az idei méhészeti szezon, azonban nem minden méhészetnél csökkent az állomány, nagy szóródás figyelhető meg a méhészetek között. Vannak olyanok, amelyek teljesen tönkrementek a tél végére, vannak olyanok, ahol az állomány vesztesége meghaladja az 50 százalékot, és vannak, ahol csak egy-két család pusztult el – nyilatkozta az Észak-Magyarországnak Farkas János, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület megyei szaktanácsadója.

Drágulhat a méz

Farkas János azt is közölte, hogy a megyénkben található mintegy 1500 méhészet 85  ezer körüli méhcsaládot telelt be, amelynek durván 26 százaléka elpusztult, egy másik 20-30 százaléka – néhol több mint 50 százaléka – pedig legyengült, vagyis a 85 ezer család alig több mint a fele alkalmas jó termést behozni.

– A méhállomány őszi-tavaszi pusztulását számottevően a varroa atka, vagy az amerikai lepkekabóca által készített mézharmat okozhatja – magyarázta a megyei szaktanácsadó.

Farkas János az okok között említette meg, hogy egyre nehezebbé válik a méhészkedés. Míg 25-30 évvel ezelőtt nagyon kis erőfeszítést igényelt a méhekkel való törődés, addig ma már komolyan meg kell küzdeni azért, hogy a méhcsaládok megfelelő erősségűek legyenek.

– Azt, hogy ennek mi áll a hátterében, nehéz lenne megmondani. Több mindennek az együttes eredménye ez – mondta. Majd kifejtette: – Sok olyan változó tényező befolyásolja a méhészeti tevékenységet, amely bizonytalanná teheti a termelés végeredményét és gazdaságosságát is. Minden gyorsan változik körülöttünk. Gondoljunk a klíma változására és az ebből adódó szélsőséges időjárási körülményekre. Egy-egy evolúciós változás hosszú folyamat, ezekre a gyors változásokra az állatok nem tudnak azonnal reagálni.

A megyei szaktanácsadó az időjárásról szólva kiemelte, a csapadékhiányos tél kedvezőtlenül érintette a méhlegelőket.

– Az áprilisi csapadék nagyon jót tett a növényzetnek, nem voltak jelentős fagyok, amelyek károsíthatták volna az akácvirág rügyeit, s bár az idő hűvösebb volt, a vegetáció és a méhcsaládok erőssége 5-10 napos lemaradásban volt, a méz mégis gyarapodni kezdett a kaptárakban a hónap végére – részletezte. Hozzátette: bízik abban, hogy az akác virágzására beköszönt a jó idő, s rámutatott, ha a levegő páratartalma is megfelelő lesz, illetve minimális lesz a szél is, akkor ideális termésnek nézhetünk elébe.

– Egy biztos: a méhészek mindent megtesznek azért, hogy a lehető legerősebbre felhozzák a legyengült méhcsaládokat, bízva abban, hogy ezek a családok is termelnek majd némi mézet. A méhek most a repcéről gyűjtenek, s egyelőre jók a kilátások, de konkrét eredményekről csak a virágzás végén lehet beszámolni. Tavaly például a repcevirágzás alatt egészen jó idő volt, utána pedig bejött a hűvösebb időjárási periódus májusban, a repce elvirágzott, de akác még nem volt, úgyhogy a családok kénytelenek voltak felélni a repceméz felét, mert annyira rosszak voltak a körülmények és a gyűjtési lehetőségek – hangsúlyozta.

Mivel a méz árát a mennyiség és a kereslet mellett a világpiaci folyamatok is befolyásolják, az orosz–ukrán háború is hatással lehet a felvásárlási árakra.

Bóna Zoltán keceli méhész a Bács-Kiskun megyei hírportálnak nemrég azt mondta, „ha sokalljuk az ötezer forintos akácmézet, akkor vásároljunk belőle, mert drágább lehet”.