Közös teherviselés kell a bajban

Bihall Tamás, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (BOKIK) elnöke az Észak-Magyarországnak úgy fogalmazott: komoly válság van, fontos társadalmi érdek, hogy a vállalatok, működőképesek maradjanak, és mivel alapelv az arányos teherviselés, ezért mindenkinek áldozatot kell hoznia. Hozzátette: az állam mellett a vállalatokat, a munkavállalókat és az önkormányzatokat érintik a gazdaságvédelmi intézkedések. A vállalatok terheinek enyhítésére irányuló egyik elem vonatkozik az iparűzési adóra.

Érzékeny terület

Az iparűzési adó érzékeny terület – fogalmazott a BOKIK elnöke –, hiszen az adófizetők szempontjából nem kimondottan szimpatikus adófajta, ugyanis a forgalmat veszi alapul. Figyelmen kívül hagyja, hogy az adott vállalkozás veszteséges vagy nyereséges. Továbbá a gazdasági szereplőknek nincs visszajelzésük arról, hogy az adóforintjaik hová kerülnek. Az iparűzési adót tekintve országos szinten több száz milliárdról, egy Miskolc nagyságú város esetében is több, mint tízmilliárd forintról beszélhetünk. Mindezek mellett tény az is, hogy egy Európában ritka adónemről beszélünk, amelyet mindössze egy-két országban alkalmaznak.

Racionalizálni kell

– Az iparűzési adóból származó bevétel lényeges eleme az önkormányzati bevételeknek. Miskolc esetében bevételi oldalon 80-90 milliárd forint közötti összegről beszélhetünk, tehát az iparűzési adóból származó mintegy 12 milliárd forintos bevétel ehhez mérten sem kis tétel. De látni kell azt is, hogy a vállalkozások, amikor bajba kerülnek, akkor a károk enyhítésére megszorító, racionalizáló intézkedéseket hoznak, például hatékonyságnövelő megoldásokat alkalmaznak, áttekintik vagyongazdálkodásukat, esetleg elhalasztják a beruházásaikat. Minél nagyobb egy város, annál nagyobb mozgástere lehet, hogy a közös teherviselésből részt vállaljon – tette hozzá Bihall Tamás, aki azt is elmondta, hogy Veres Pál polgármesterrel a pandémia kezdete óta folyamatos a párbeszéd a vállalkozásokat érintő kérdésekben.

Védik a munkahelyeket

Megtudtuk: megyénkben egyébként – beleszámítva az agrárszektort is – körülbelül 50 ezer kis- és középvállalkozás (kkv) működik. Ezek többsége az új szabályozás szerint abba a körbe tartozik, amelyeknek 1 százalékos ipar­űzési adót kell majd fizetniük. Ez egy 100 millió forintos árbevételű cég esetében egymillió forintot jelent. És mivel az iparűzési adó eddig jellemzően 2 százalék volt, az új szabályozás 1 millió forint megtakarítást jelent. – Rákérdeztünk Bihall Tamástól: az iparűzési adót fizető adóalanyok közül mekkora a kkv-k súlya? Azt a választ kaptuk: hazánkban az ipar­űzési adó 70-80 százalékát a nagyvállalatok fizetik be. Ez alapján – lapunk számítása szerint – Miskolc esetében, ahol 2019-ben közel 12 milliárd forint volt az iparűzési adóból származó bevétel, a nagyvállalatok fizetnek be 8,5-9,5 milliárd forintot. (Vagyis ezt a részét az iparűzési adóból származó bevételnek nem érinti a kormány gazdaságvédelmi intézkedése – a szerk.) A maradék 2,5-3,5 milliárd forint „jut” a kkv-szektorra. Vagyis a koronavírus-járványra tekintettel Miskolc esetében ennek az összegnek a fele fog biztosan hiányozni a költségvetésből.

Legfontosabb a vállalkozások, a munkahelyek életben tartása – Bihall Tamás

– Mindenkinek nehéz, azonban fontos szem előtt tartanunk, hogy a vállalkozások kimondottan nehéz helyzetben vannak. A legfontosabb a gazdaságot működtető, munkahelyeket adó, a munkavállalóknak jövedelmet biztosító vállalkozások, ezáltal a munkahelyek életben tartása. A nehéz helyzetet közös teherviseléssel kell megoldanunk – foglalta össze Bihall Tamás.

(A borítóképen: Minden forint számít a munkaadóknak. Állásokat jelent)