Hetvenéves lett Újharangod

Újharangod Gesztelytől és Szerencstől is csaknem 10 kilométerre található, 1968-ban csatolták Gesztelyhez. Sztrakon Tamás gesztelyi helytörténész megírta a településrész történetét az 1950-es alapításra emlékezve, sajnos nem fér el a teljes, nagyon olvasmányos cikk oldalunkon, csak részletek. Az 1990-es években a harangodiak szerettek volna önálló önkormányzattal rendelkezni, de nem volt elég érvényes szavazó, így az ma is Gesztely társtelepülése.

Íme a részletek: „Hogy ennek az Isten áldotta kánaáni rónaságnak valami köze van a harangokhoz, azt már mindannyian régóta tudjuk. A török világban az ónodi végvárból harangzúgással adtak jelet, ha közeledett a rablóhad, és ezen a vidéken felállított harangok továbbították a jelet, és indult harangod vidéke fegyverbe öltözött népe a végvárakba, megállítani a törököt.

Mezőség

A Sátoraljaújhelyben őrzött levéltári okiratból, amely 1425-ben keltezett, tudhatjuk meg, hogy ezt a vidéket nem mindig hívták Harangodnak. Mielőtt a török hadak elpusztították a vidéket, a zempléni alföldet, amely a Tokaj-Hegyalja déli lábától egészen a Hernád folyóig terjed, Mezőségnek hívták.

De volt egy másik, haranghoz köthető, mesébe illő szép legenda is, amelyet a harangodi öregek unokáiknak meséltek téli estéken, miszerint ott, ahol ma a Harangod-tanya van, egy hatalmas üvegharang volt elásva. Amikor az megszólalt, elhallatszott messzire a hangja, ilyenkor mondták: »megy a szó a Harangodon«. Innét kapta a nevét Megyaszó és Harangod is.

Azt is mondták még a régi öregek, hogy ha jól megnézzük ezt a kis rónát, a környező Hegyalja hegyei és a környező dombok úgy ölelik körbe ezt a területet és olyan kerek, mint a harangnak az alja.

Minden bizonnyal a legromantikusabb néveredetet Tompa Mihály vetette papírra Sárkánytörés című balladájában. Itt, ahol egykoron egy hatalmas mocsárban élt egy rettenetes sárkány, amely minden évben egy szűz hajadont követelt áldozatul. Egyszer aztán ezt megelégelték a környékbeli fiatal legények, de elpusztítani nem tudták a fenevadat. Hanem egyszer akadt egy erős vitéz, aki haragjában olyat sújtott rettentő erejével a szörnyetegre, hogy a kardja teljesen átszúrta a sárkányt, olyannyira, hogy a földbe szaladt a kard, teljesen a markolatáig. Ekkor hirtelen víz tört fel ott, így lett a forrás a »Haragod« vagy ahogyan ma nevezik, a Harangod patakja.”

A II. világháborút követően húszesztendős kölcsönnel, negyedévenként 330 forintos törlesztéssel épültek fel új otthonok, negyvennyolc ház, alig néhány kilométerre a régi lakóhelytől, Óharangodtól, és alakult ki a település.

(A borítóképen: Újharangodi látkép| Fotó: Sztrakon Tamás gyűjteményéből)