Fogyás után gyarapodhatnak

Visszatértek a gólyák Dél-Borsodba, s elképzelhető, hogy többen lesznek, mint tavaly. Balázsi Péter természetvédelmi terület felügyelő a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság weboldalán számolt be arról, hogy 2014 után tavaly is fölmérték a hazai gólyaállományt. A BNPI természetvédelmi őrei és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) önkéntesei a tájegység 45 településén összesen 191 párt találtak fészkelésben, ami jelentősen elmaradt a korábbi 254 pártól. Különösen látványos volt a fogyás Gelejen, Igriciben, Mezőnagymihályon és Tiszakesziben. Ez bekövetkezhetett a kedvezőtlen időjárás miatt is. A tavaszi szárazság a gólyák táplálékállatainak nem kedvezett, a nyár eleji esők miatt pedig a tojások és fiókák hűlhettek ki.

Jóval több fészket

– Az idei évről pontos adataink csak ősszel lesznek, de megfigyeléseink szerint a dél-borsodi tájegységben jóval több fészket foglaltak el a fehér gólyák, mint tavaly. Manapság majdnem az összes tájegységi fehér gólyánk villanyoszlopon fészkel. Ezekre az oszlopokra az áramszolgáltató szakembereinek segítségével fészektartó állványokat helyeztünk ki, amik a megfelelő távolságban tartják a fészkeket és a fiókákat a veszélyes vezetékektől. A fészektartókra általában fonott gólyafészekalapokat is kihelyezünk, ezzel is odacsalogatva a madarakat. Idén Ároktő, Szent­istván, Négyes, Mezőcsát, Nagycsécs, Kesznyéten, Tiszalúc és Tiszaszederkény településeken helyeztünk ki fészkeket – tájékoztatta lapunkat Balázsi Péter.

Tavaly számos alkalommal kellett áramütött vagy sérült gólyákat menteni, akik vagy a madármentő munkatársunkhoz vagy a Mályi Madármentő Állomásra, esetleg a Hortobágyi Madárkórházba kerültek.

Balázsi Péter szerint a lakosság is aktívan részt vesz a gólyák védelmében. Az elmúlt évben is sok aggódó hívást kaptak a fiókák nevelésének időszakában. Általában nem volt probléma, viszont többször kaptak telefont áramütött madárról vagy egy négyesi fészek leszakadásáról, illetve felhívták a figyelmet a törött fészektartókra. Az emberek nagy többsége még mindig örül nekik, és szemet tud hunyni az általuk okozott kellemetlenségek felett. Például Tiszakesziben a gólyafészek alatti ház gazdasszonya végignézte a gyűrűzést, megsimogatta a fiókákat, majd az alábbiakat mondta: „Nem szeretjük ám, hogy itt vannak, sokat szemetelnek, de tavasszal… Tavasszal már úgy várjuk őket, mint a Messiást!”

Vannak, akik gólyafészektartót szeretnének a házuk elé, mert szeretnének „gólyás” házban lakni. Ez nem ilyen egyszerű, mivel a gólya választja ki azt, hogy hol szeretne fészkelni, a természetvédelmi szakemberek pedig csak utána rakatják föl a fészkek alá a fészektartókat. Ritkábban, de sajnos olyan is előfordul, hogy szabadulnának a gólyák közelségétől.

Fontos lenne a csapadék

Balázsi Péter szerint a tavaszunk ismét nagyon csapadékszegény, ezért a gólyák táplálékát biztosító területek nagy része igen száraz. Így könnyen kiszáradnak a kétéltűek szaporodóhelyei, valamint nem nő meg a rágcsálók, sáskák és társaik számára táplálékot biztosító növényzet. Azt remélik, hamarosan érkezik némi csapadék, ami nemcsak a madaraknak, hanem a mezőgazdaságnak is nagyon fontos lenne. Viszont ha tavalyhoz hasonlóan a fészkelési időszakban lesz hosszan csapadékos, hűvös az időjárás, akkor fennáll annak a lehetősége, hogy a folyamatos esőzés miatt kihűlnek a tojások, fiókák.

Egyelőre csúszik a fecskék vonulása

A lakosság rendszeresen jelzi a BNPI munkatársai felé, hogy ők is úgy látják, hogy mindhárom, rendszeresen költő fecskefajunk (füsti-, molnár- és partifecskék) mennyisége jelentősen megfogyatkozott. Balázsi Péter szerint az idei évben is csúszik a vonulásuk, így még reménykedhetnek, hogy gyarapodni fog a fészkelőpárok száma. A szárazság, vegyszeres irtás az ő táplálék­állataik számát is apasztják, és sajnos a vonulási veszteség is jelentős. Sajnos még napjainkban is megesik, hogy a lakosság riasztja, sőt költési időben leveri a fecskefészkeket. Szerencsére olyan esettel is találkoznak, hogy a tulajdonosok büszkék „a ház fecskefészkeire”. Például tavaly mentettek olyan mezőkövesdi háztól molnárfecskét, ahol az összes fecskefészek alatt fecskepelenka volt, és a lakók nagyon büszkék voltak rá, hogy több mint húsz fecskepár költött náluk.

(A borítóképen: Bükkábrányba is visszatértek a gólyák)