2018.06.21. 09:45

Az anyjuk is lejárhatott kukázni a városokba

Miskolc - Miért kóborolnak a barnamedvék lakott települések közelében? – kérdeztük a szakembert.

Az elmúlt napokban másról sem szóltak a híradások, mint az országban kóborló medvékről. Méghozzá olyanokról, amelyek természetes élőhelyüket hátrahagyva lakott területeken bukkantak fel hol itt, hol ott. Többek között a szomszédos megyében is, a Sajó menti településeken.

Kiszorulnak az élőhelyükről

Köztudott, hogy a medvék általában elkerülik a lakott területeket, de nem úgy a mostaniak, amelyeket látszólag egyáltalán nem zavart, hogy emberek lakta falvakba tévedtek. Mi lehet ennek az oka? – kérdeztük Hanga Zoltántól, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivőjétől, aki elöljáróban elmondta: az állatvilágban urbanizációs folyamat figyelhető meg, ezzel a jelenséggel az ELTE egyik kutatócsoportja is foglalkozik. Vannak olyan állatok, amelyek nagyszerűen megtalálják a számításukat az emberek lakta területeken, például a sünök, a denevérek, a baglyok vagy a nyestek és számos madárfaj. Ez arra vezethető vissza, hogy az ember egyre nagyobb területeket épít be, így az állatok a természetes élőhelyükről kiszorulnak.

Új élőhely

– Ez mára olyan mértéket öltött, hogy az állatvilág egy része a lakott településekre úgy tekint, mint egy új élőhelytípusra: nemcsak erdőben, mezőn vagy vízparton lehet élni, hanem emberek lakta helyeken is. Egyes állatok nagyszerűen elboldogulnak új élőhelyükön, igaz, számukra ennek vannak előnyei és hátrányai is. Előny például, hogy könnyen lehet táplálékhoz jutni, vagy hogy kevesebb a ragadozó. Bár a medvét ez utóbbi nemigen érdekli – vázolta a helyzetet a szóvivő, úgy folytatva:

– A Magyarországon élő kis számú medveállományra korábban nem volt jellemző, hogy lakott területekre merészkedett volna, de a Felvidéken és Erdélyben élő jószágokról tudjuk, hogy bizony el-ellátogattak egy-egy erdő melletti falu szélére szemeteskukákat fosztogatni. A mostani két medve valószínűleg olyan szlovákiai medvék leszármazottai, amelyek lakott településeken is látogatást tettek, így ők is urbanizálódtak, és nem kerülik el az ember lakta falvakat. A történethez az is hozzátartozik, hogy a medvebocsoknak, amint felcseperednek, új területet kell keresniük. Lehetséges, hogy a hírekbe bekerült medvék is így jutottak el élőhelyüktől egészen messze – magyarázta Hanga Zoltán.

Az Alföldön?

Megjegyezte: az észak-magyarországi településeken, Észak-Nógrádban és Észak-Borsodban, ahol a környező erdőkben eddig is lehetett találkozni medvével vagy a nyomaival, az embereket nem lepi meg olyan nagyon, ha a falu széléig lemerészkedik egy-egy bundás jószág. De egészen más, amikor az Alföld közepén, sőt a Dél-Alföldön bukkan föl, hiszen ott 100–150 éve biztos, hogy nem járt medve.

– A zoológusok számára az is furcsa jelenség, hogy az Alföldön kóborló állat rövid idő alatt hatalmas utat tett meg. Ő lehet a medvék Kolumbusz Kristófja – fogalmazott Hanga Zoltán, hozzáfűzve: Magyarország területén a barnamedve őshonos állat, sőt fokozottan védett.

Induljunk el visszafelé!

Hanga Zoltán figyelmeztetett: a medvetámadások nagyrészt félreértésen alapulnak. A medve úgy érzi, hogy az ember fenyegeti őt, testi épsége veszélybe került, és ez ellen csak úgy tud védekezni, ha támadásba lendül. Érdemes észben tartani, hogy a találkozás a medve számára is ugyanolyan ijesztő, mint az ember számára. Legjobb, ha nem megyünk a közelébe, hogy még véletlenül se higgye azt, hogy veszélyt jelentünk a számára.

– Ha valahol meglátunk egy medvét, álljunk meg! Ne közeledjünk felé tovább, de ne is szaladjunk el! Szép nyugodt mozdulatokkal fejezzük ki, hogy semmi rosszat nem akarunk, és induljunk el szép nyugodtan visszafelé! – tanácsolta Hanga Zoltán.

- Hegyi Erika -