360 fokos videó: Debrétén heten laknak, de nem olyan rossz hely... sőt!

Debréte - Huszonkét ház van a településen, és mindegyiknek van tulajdonosa.

A falvak elnéptelenedése egy nagyon komoly társadalmi probléma, ami települések eltűnéséhez vezet. Debréte a közelmúltban nagy sajtónyilvánosságot kapott a maga - jelenleg éppen - 7 állandó lakosával mint élő példa a jelenségre. Ellátogattunk mi is a faluba, hogy saját szemünkkel lássuk, milyen egy kihalás felé haladó borsodi zsáktelepülés. Omladozó házak és kihalt utcák helyett azonban valami mást találtunk...

Debréte Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi járásban található, Miskolctól nagyjából 70 kilométerre északra, a szlovák határ mellett. Fantasztikusak a természeti adottságai: egy völgyben van, körülöleli Aggtelek illetve az erdő, ami vadakkal teli, és "éppen csak a madár jár arra". Ahogy a visszatérő mondás tartja róla, "hallani lehet a csendet", a nyugalom és béke szigete.

Debrétén akkora a csend, nyugalom, és béke, hogy semmi más nincs is ott. Legalábbis ami a mai értelemben vett hétköznapi élethez szükséges lenne. Nincs a településen bolt, iskola, orvos, de még egy kocsma se, ami azért még a legelhagyatottabb helyeken is életképes tud lenni. És ami az egyik legégetőbb, nincs munkalehetőség - sem Debrétén, sem a környéken.

Ezek a súlyos deficitek idővel oda vezettek, hogy a falu lakossága elkezdett eltűnni, és ma heten lakják életvitelszerűen. A lehetőségeket, amik helyben hiányoztak, máshol találták meg, és elköltöztek. Az ottmaradottak egyike Csigó Tibor polgármester, aki Budapestről költözött a faluba, és éppen annak különleges atmoszférája vonzotta Borsodba.

Tőle tudtuk meg, hogy a többszázéves múltra visszatekintő településen átlagosan 260 fő élt, azonban a rendszerváltásból, és annak ipargazdaságra gyakorolt hatásaiból vesztesen jött ki Debréte - ahogy ez elmondható az egész régióra. Az emberek java a környező bányákban, gyárakban dolgozott, és ahogy ezek megszűntek, eltűntek a munkalehetőségek is. A földek mezőgazdasági tevékenységre nem alkalmasak, így ez sem jelentett kiutat.

Ezek az összetett folyamatok vezettek oda, hogy ma ennyi lakosa van Debrétének. És itt jön a csavar a történetben, hiszen az ember arra számítana, a házak üresen, ápolatlanul állnak és omladoznak, kihalt utcák várnak majd minket. Ehelyett igényes, drága ingatlanokkal, parkoló autókkal, és néhány emberrel találkoztunk az egyutcás faluban.

Ugyanis bár heten vannak, akik ténylegesen ott élnek, huszonkét ház van a településen, és mindegyiknek van tulajdonosa. Nem töltik ott mindannyian az év 365 napját, de pihenni, vadászni lejárnak Debrétére. Így bár őslakosok egyre kevesebben lesznek, a falu nem fog kihalni, csak átalakul turisztikai településsé.

A polgármester próbálkozik, hogy valamivel többé váljon a hely az ország különböző pontjairól ideiglenesen megjelenő emberkék gyűjtőpontjánál, és közösségépítésbe fogott. A központba ezért felhúztak egy fedett, kiülős, kemencével megtámogatott közösségi teret. Az egyutcás falu közepén szürreálisan családias látvány, de a polgármester elmondása alapján működik a dolog. Falunapok központja - amire egyébként nagyjából 150-en eljönnek, köztük régi debréteiek -, túrázók megpihennek, de már az önkormányzat testületi ülését is tartották itt. Mellette egyébként 10 (!), kővel kirakott tűzrakó hely van, amiket elsőre nem értettünk, de aztán Csigó Tibor elmagyarázta, hogy mivel virágzik a vadászturizmus, főzőversenyeket is szoktak rendezni, és hát eddig kiégették a füvet a résztvevők. Na ezért kaptak 10(!!!) helyet egymás mellett.

És Debréte nem áll le. Nagy tervek vannak, még szebbé és élhetőbbé akarják tenni a falut. A következő nagy projekt, hogy "tündérkertet" építenek, amit leginkább úgy írhatnánk le, mint összehajtott nyírfákból épített kiülős rész. A fák törzsére pedig a régi debrétei családok nevét akarják felírni. A jelenleg funkciótlan iskola épületéből szálláshelyet akarnak kialakítani, mert most nincs hol elszállásolni a népesebb látogatói társaságokat.

Az látszik, hogy Debréte bár egy elnéptelenedő falu, de ezt sikerült előnyükre fordítani, és a nyugalom-turizmus egyik fellegvárává váltak. Azok az adottságai, amik miatt elhagyta az őshonos lakosság, egy másik típusú lakosságot vonzott be, és a teljes település funkcióváltáson ment át. Hozzá kell tenni, hogy szerencsésebb helyzetben vannak, mint számos környező sorstársuk, amik ugyan még nem szellemfalvak, de az elnéptelenedés szemmel látható probléma. Ott vannak már az elhagyatott, omladozó házak, amit az elköltözők üresen hagytak, és idővel el fognak tűnni, mert a lakosoknak nem hogy helyben, de a környéken sincs semmi kapaszkodó, ami ott tartaná őket.

ÉM-KCS

Nézz körbe 360 fokban!

A videót 360 fokos kamerával vettük fel: az egérrel vagy a bal felső sarokban lévő kör alakú ikonra kattintva tudsz változtatni a nézőponton. Ne felejtsd el megnézni, hogy mi van a kamera “háta mögött”! Még több 360 fokos videóért fel iratkozz fel a Hírek 360 YouTube csatornájára és kövesd a Hírek 360 Facebook oldalát!

[related-post post_id="3719205"]

[related-post post_id="3699989"]

[related-post post_id="3729544"]