Milyen lesz a jövő bányászata?

Miskolc - A jelenlegi évfolyamban tizenhat országból érkeztek hallgatók. Beszélgetés Bőhm József és Földessy János egyetemi tanárral.

A bányászat története egyidős az emberiség történetével. Amikor az ősember használatba vette az első ásványi nyersanyagot a kovakövet és szerszámot készített belőle. Az iparág múltjáról és jövőjéről beszélgettünk a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi karán Bőhm József és Földessy János egyetemi tanárral.

Hogyan alakult át ez az iparág az idők során és hol tart ma feladataiban?

Bőhm József: A bányászat, mint mesterség, iparág, szak és tudományterület évezredek óta biztosítja az emberiség számára a természetben előforduló ásványi nyersanyagok felkutatását, kitermelését és a feldolgozást megelőző előkészítését. A gazdaság fejlődése ma még, minden korábbi cél és elhatározás ellenére, a bányászati teljesítmény növekedését igényli.

Melyek a legjelentősebb változások, amely legjobban befolyásolja például a szükséges technikai eszközöket?

Bőhm József: A korábbi mennyiségi igények helyett első sorban a minőség lett a meghatározó, valamint a kitermelt nyersanyag minél teljesebb körű hasznosítása, új területeken való felhasználása amely különösen az előkészítés technika területén jelent új feladatokat.

Hol tart a lelőhelyek kihasználtsága, kimerülése? Szükséges-e új irányokat venni a technológiának?

Bőhm József: Új területek felderítése mellet a korábbi bányászati maradványanyagok újraértékelése is szükségessé válik. A jővő bányászatának fontos feladata lehet az ultra nagy mélységek, tengerfenéki területek kutatása, illetve Földön kívüli elérhető célterületek feltérképezése.

Ugyanakkor újabb ásványi anyag csoportok iránt is megnőtt a kereslet...

Bőhm József: A híradástechnika, az info-technika, a közlekedési és háztartási eszközök fejlődése, a robotizáció a tudomány fejlődésével újabb anyagok, elemek felhasználását igényli, amely anyagok azonban, az eddigi ismeretek szerint, csak nagyon kis koncentrációban és szűkföldrajzi környezetben találhatók meg. Az EU is felismerte, hogy ez a helyzet kutatás-fejlesztés-innováció területén jelentős hátrányt jelenthet, hiszen jelentős az egyes elemek elérhetőségének korlátozottsága ill. kockázata. Ezért közösségi szinten feladatokat határozott meg és kiemelt feladat, hogy a primer ásványi nyersanyagforrásokat és a hulladékokból kinyerhető nyersanyagokat (másod nyersanyagforrások) egységes szemlélet alapján kell kezelni. Ebből adódóan nemzeti szinten is új gondolkodásmódra, szemléletre van szükség.

A bányászat hagyományos iránya hosszú időn keresztül adott munkát a szakembereknek. Ugyanakkor újabb ásványi anyag csoportok iránt is megnőtt a kereslet...

Földessy János: Ezért közösségi szinten feladatokat határozott meg, ebből adódóan nemzeti szinten is új gondolkodásmódra, szemléletre van szükség. Ma 20 elem szerepel az EU veszélyeztetett ásványi nyersanyagfajok listáján. Ezek megismerése terén országos hátrányban vagyunk.

Mennyiben tekinthető elterjedtnek a bányászat földrajzilag, honnan jönnek hozzánk hallgatók elsajátítani az ismereteket?

Földessy János: Az ágazat világméretűvé vált, végzett mérnökeink Lengyelországtól Szibérián át Kínáig, Norvégiától Chiléig kapnak állást, és egyetemünk angol képzési nyelvű MSc szakjaira négy kontinensről, a jelenlegi évfolyamban tizenhat országból érkeztek hallgatók.

Hogyan alakul mindez Magyarországon, milyen változtatásokat igényelnek az új kihívások például az oktatásban?

Földessy János: Magyarországon is szükség van arra, hogy a szakemberek, a képző és kutatóhelyek is jobban alkalmazkodjanak a társadalmi-gazdasági igényekhez. Az egyik jelentős terület a jelenleg és a közeljövőben keresett új és alternatív nyersanyagok és energiahordozók kutatása, amelyekre az eddigi ismereteink még alig tértek ki.

Mik a prioritások, mely irányban érdemes első sorban hazánkban fejleszteni?

Földessy János: Létfontosságú a minőségi építőanyag, ipari ásvány termelés és előkészítés, amely nélkül nincs korszerű építőipar. Igen nagy lehetőségeink vannak a perlit, vagy a zeolit, bentonit nyersanyagok területén is. Nem ismertek még a kritikus elemek hazai forrásai sem. Milyen lesz a jövő bányászata? A legvalószínűbb, hogy a kitermelő ipar a következő 30-50 évben igen szelektív, környezetkímélő technológiájú, hulladékot alig termelő, robotokat vagy vegyipari technológiákat alkalmazó high-tech iparággá alakul.

Pap Gyula

Előadás a témában

Fenti témához kapcsolódóan tart előadást „A nyersanyag és energiagazdálkodás hazai kérdései” címmel Prof. Dr. Kovács Ferenc akadémikus a Miskolci Egyetem II. előadójában 2016. október 25-én kedden 15:00 kezdettel, amelyre szeretettel várnak minden érdeklődőt a Természeti Erőforrások Akadémiája rendezvénysorozaton belül.