2015.10.30. 10:06
Kolbász
<em>Marad a házikolbász, a hurka, a csülök, a szalonna. A zsír nagykanállal. A hagyma kilószám</em>. <strong>Bujdos Attila írása</strong>.
Marad a házikolbász, a hurka, a csülök, a szalonna. A zsír nagykanállal. A hagyma kilószám. Bujdos Attila írása.
És, ha eddig nem lett volna elég bajunk az életben, itt van még ráadásul ez is: rákkeltő a feldolgozott hústermékek fogyasztása. Az Egészségügyi Világszervezet rákkutató intézetének hétfőn nyilvánosságra hozott tanulmánya alapján komoly kockázatot jelent kolbászt, sonkát, szalonnát katonázni.
A húsfogyasztó világ tanácstalan. Enni, vagy nem enni. Az itt a kérdés.
A hír a tudományba vetett hitet is kikezdheti. Az alaposság hiánya miatt - a kolbász például gyűjtőfogalom, és akkor máris pontosítást igényelne: egyformán veszélyes-e a kolbász, a chorizo, a Bratwurst. Vagy az időtényező okán. A wikipédia egyenesen arra hívja fel a figyelmet, hogy itt az emberiség történelmének egy fontos darabja került a viták kereszttüzébe: már a régi rómaiak is számos kolbászfélét ismertek. Mégis csak mostanra jutottak egyértelmű álláspontra a kutatók.
A magyar agrárminiszter odáig ment a kétkedésben, hogy egyenesen elvitatta a bejelentés tudományos értékét, teljesen megalapozatlannak nevezve a rákkutatók tanulmányát. Mit mondhatnánk: ez is egy álláspont. Nincs probléma, ha nincs probléma.
Kultúrhistóriai adalékként, a hangos kétkedők között megszólalt Orbán János Dénes költő is (mondjuk nem teljesen elfogulatlanul: Szabadság, kolbász, szerelem címmel írt már színművet is, ugye). Lendületes sorokkal fogalmazta meg sokak őszinte érzését és várható reakcióját: nem kíván változtatni az étkezési szokásain. Marad a házikolbász, a hurka, a csülök, a szalonna. A zsír nagykanállal. A hagyma kilószám. Dac? Virtus? Realitás?
Lássuk be, egyébként tényleg ez van: valahogyan a hagyomány kerül itt szembe a haladással, az embernek az egészségére gondolás lelki terhe alatt görnyedve kellene változtatnia az életén. Nem is az, hogy hedonizmus, de az élet élvezetéről való újabb részleges lemondás az ára a hosszú élet és a tartós egészség nem is egészen biztos reményének. A belátás érzelmileg és praktikusan is korlátozott: van-e egyáltalán élet, a kolbászon túl? Ahogy ma kinéz, nincs, és ne is legyen. Lapozhatunk.
