2013.02.08. 09:17
Nézőpont: Már csak a matracbetét maradt
<em>Amikor jöttek a bajok, nem a kiadásokat vizsgáltuk át, hogy lehetne-e valamin spórolni, hanem kiárusítottuk a családi ezüstöt. Amikor nem volt már mit eladni, nyakló nélkül vettük fel a kölcsönöket és sikerült úgy eladósodni, hogy azóta is csak ezt nyögjük.</em> <strong>Szaniszló Bálint jegyzete</strong>
Amikor jöttek a bajok, nem a kiadásokat vizsgáltuk át, hogy lehetne-e valamin spórolni, hanem kiárusítottuk a családi ezüstöt. Amikor nem volt már mit eladni, nyakló nélkül vettük fel a kölcsönöket és sikerült úgy eladósodni, hogy azóta is csak ezt nyögjük. Szaniszló Bálint jegyzeteKözben az erszényt csak ímmel-ámmal vizsgáltuk át, erről-arról lemondtunk, hogy azokat már nem tudjuk finanszírozni, és sokszor úgy viselkedtünk, mint a szólásbeli Csekonics báró, aki egyik kezével a pénzt szórta, a másikkal meg a váltókat firkantotta alá. Most jutottunk el odáig, hogy nincs honnan pénzt szerezni. Már csak a nagyi dugi pénze, a „matrac betét” maradt, amit a legvégső esetekre tartogatott, hogy halála esetén legyen miből eltemetni. Elkezdtük hát keresgélni a matracba rejtett pénzt...
A mi családi ezüstünk a kilencvenes években külföldi befektetőknek eladott nagyvállalataink voltak, a mi matrac betétünk pedig nem más, mint a Magyar Nemzeti Bank valutatartaléka. Egyre gyakrabban pedzegetik kormánypárti pénzügypolitikusaink, hogy arra bizony nagy szükség volna. Ám egyelőre még van őre a „dugipénznek”, de a márciusi „őrségváltás” után lehet, hogy már az sem marad...
